A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
3. szekció: Árvíz- és belvízkockázatok térképezése - Mrekva László (AXIÁL Kft.): Városi ávízgazdálkodás a városi csatornázás tükrében
2 1.1. A városi fejlődés 1.1.1. Az urbanizációs folyamat Sipos Júlia (MTA, 2004) szerint az urbanizáció vagy városiasodás a városok térbeli és népességbeli növekedését, valamint a városi életforma terjedését jelenti. Heti egymillió fővel gyarapodik a Föld városainak összesített lakossága a következő negyedszázad folyamán – jósolja az ENSZ Emberi települések programja által kiadott jelentés. A világ lakosságának fele már most városokban él, de egyes becslések szerint a Földön 50 év múlva 4,5 milliárd városlakó lesz, olvasható továbbá Sipos Júlia munkájában. A fejlődő országokban a városi növekedés tarthatatlan módon megy végbe, az életminőség és a környezet degradációjával együtt. Világviszonylatban 47,2% a városokban élők aránya. Ez a növekedés az 1970-es évek óta egyre jelentősebb. A fejlett országokban a populáció növekedése megállt, erre utal az a tény, hogy a születési ráta a házasságonkénti 2,1 gyermeknél kisebb, vagyis a népességszám stabilnak mutatkozik. A jelen populáció csak egy kontrollált migrációs folyamaton keresztül állítható helyre és tartható fenn. A fejlődő országokban a növekedés az előbbieknél magasabb és az ENSZ információi szerint ez a népességnövekedés 2150-ig nem fog stabilizálódni. Ha ez a tendencia folytatódik, a városi területek mindössze egy évszázad alatt megkétszereződnek Az urbanizáció az egész világra kiterjedő folyamat, kontinensek közötti különbségekkel. 1.1.2 . A városi infrastruktúrá ban jelentkező hatás Az „Urban sprawl in Europe – the ignored challenge” (Városiasodás Európában – a figyelmen kívül hagyott kihívás) című jelentés rámutat, hogy Európában számos környezeti probléma oka a városi területek gyors terjeszkedése. A városi környezet változásának fő mozgatórugói közé tartoznak a gl obális gazdaság, a határokon átnyúló közlekedési hálózatok, a nagy léptékű társadalmi, gazdasági és demográfiai változások, valamint az eltérő nemzeti városfejlesztési jogszabályok. A jelentés szerint a fejlesztések összehangolásához és szabályozásához EUs politikára van szükség. A terjeszkedő városok egyre több energiaellátási és közlekedési infrastruktúrát igényelnek, és nagyobb földterületeket használnak fel. Ez károsítja a természeti környezetet és fokozza az üvegházhatású gázok kibocsátását, amely tö bbek között éghajlatváltozáshoz, valamint erőteljesebb lég- és zajszennyezéshez vezet. Ennek eredményeként a városiasodás közvetlen hatást gyakorol a városokban és azok környékén élő emberek életminőségére, az „Urban sprawl in Europe – the ignored challeng e” című jelentés szerint ( http://www.eea.europa.eu/hu/pressroom/newsreleases/varosiasodas-2013-az-europareszerol-figyelmen-kivul-hagyott-kornyezetvedelmi-kihivas ). A fejlődő országokban a legfőbb problém ák összefügg enek az infrastruktúrával és az urbanizációval: A lakosság kis területekre történő koncentrálódása , párosulva a nem megfelelő szállítási rends zerekkel, a nem megfelelő vízellátással és közegészségüggyel, a szennyezett levegővel és vízzel és persze az árvizekkel. A városok kontrolálatlan növekedése , köszönhetően annak a ténynek, hogy munka reményében a vidéki emberek a városokba vándorolnak. Ezek a területek általában nem rendelkeznek sem közbiztonsággal sem tradicionális infrastruktúrával (víz, szennyvíz- és, csatornahálózat, szemét gyűjtés stb.). Az urbanizáció spontán folyamat , és a városfejlesztés a városoknak csak azon területeire koncentráló dik, ahol a közepes és magas jövedelmű lakosság él. Térbeli tervezés hiányában a l akóházakat is az árvízveszélyes területeken építik .
