A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
3. szekció: Árvíz- és belvízkockázatok térképezése - Dr. Lénárt Csaba - Bíró Tibor - Burai Péter - Tomor Tamás (Károly Róbert Főiskola): Légi lézerszkenner (Lidar) alkalmazása a vízügyi térképezésben és tervezésben
3 Az alkalmazott beállításokkal a gyűjtött adatok geometria i pontossága vertikálisan kb. 10 cm míg vízszi ntes en kb. 1 4 cm. A LIDAR állományok alapfor mátuma a LAS , ami különböző rendszerek között könnyen átvihető, kisebb méretű, mint ha ASCII formátumban tárolnánk az adatokat. Tartalmazza többek között a repülési inf or mációkat, a berendezés beállításai t és a mért értékeket is: visszaverődések ("válaszok") száma az adott visszaverődés száma intenzitás XYZ értékek letapogatás szöge osztályozás GPS idő A repülési kampány 2009. március 0510. között volt. A felmérendő területek HajdúBihar Megye területén elszó rtan helyezkedtek el, amely 30 kü lönálló belvízgyűjtő csatornát, a Berettyó folyó teljes hosszát, illetve a hozzá kapcsolódó szükségtározók területét jelentette. A LIDAR felmérések a töltés és közvetlen környezetét jelentették. A felvételezést végző cég 5 különböző végterméket állított elő: nyers pontfelhő, osztályozott terepi pontok, interpolált terepi pontok (0,2×0,2mes grid) , mesterséges objektumok- és növényzet réteg . Minden termék WGS84 koordináta rendszerbe volt definiálva. 3. Eredmények A térinf ormatikai gyakorlatban legtöbb esetben a föld felszínét szeretnénk nagy pontossággal feltérképezni. Ehhez a nyers adatállományból el kell távolítani az épületeket és a növényzetet, majd a pontfelhőkből valamilyen interpolációs technológiával felszínt inter polálni. Az osztályozási folyamat első lépcsőjét, amikor a nyers pontfelhőből a tereppontokat kiválogatják, a felvételezést végző cég végezte. A folyamat fél automatikus, azo nban a pontos ellenőrzéshez, hibajavításhoz ortofotót alkalmaztak. A legtöbb felhas ználó számára a LAS állomány nem, vagy korlátozottan használható, amire végtermékként szükség van, az kontúrvonalas shp állomány, felszíni magassági értékeket tartalmazó raszter (digitális felszínmodell), vagy tetszés szerint levá logatott pontok a pontfelh őből. Ma már akár ingyenes segéd programokkal is kezelhetjük a LAS adatállományokat (pl. ArcGIS és ENVI programokkal több ingyenes beépülő modul alkalmazható). A z osztályozás után xyz állományokat kaptunk WGS84 koordinátarendszerben amelyet EOV vetületi r endszerű txtbe kellett konvertálni. A konvertálásra a Zaletnyik Piroska ( 2005 ) által alkalmazott neurális hálók algoritmus alapján fejlesztettünk programot, amely képes együttesen kezelni olyan nagy méretű adatbázisokat, mint amelyet a LI DAR mérések alkal mával kaptunk. A felszínt reprezentáló pontfelhőből ArcGIS szoftverrel TIN készítettünk, majd szűrő segítségével eltávolítjuk a felesleges, legtöbbször önmetsző izovonalakat és az apró hibákat. A z ArcGIS szoftver környezetben Terrain adatstruktúrát alkalm aztunk, amely magassági ad atok kezelésére szolgál . Pont, vonal és poligon típusú ada tok integrálásával tudunk DEM és kontú r állományokat létrehozni. A Terrain bemenete több részre osztható: a 3D pontok a törésvonalak határvonalak törlő poligonok(lyukak at vágn i a felületbe, ahol kell pl. víztestek esetében ) kitöltő poligonok(az előbbi lyukak kitöltésére egy állandó magassági értékkel)
