A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

3. szekció: Árvíz- és belvízkockázatok térképezése - Körösparti János - Bozán Csaba (HAKI): Nagy felbontású digitális terepmodell alkalmazása a 74-es Mezőberényi belvízrendszer belvíz-veszélyeztetettségi térképezésében

17 4. Összefoglalás A vizsgálatok során arra törekedtünk, hogy kiemelt mintaterületen 1:10000 Digitális

Domborzati Modellre alapozva határozzuk meg a belvízképződést befolyásoló főbb

tényezők térképes adatainak felhasználásával a terület belvíz-veszélyeztetettségét. Ehhez a következő 6 fő tényezőt választottuk ki: hidrometeorológiai tényező, domborzati tényező,

talajtani tényező, földtani tényező, talajvíztényező, földhasználati tényező. Minden

tényezőt egyetlen számértékkel jellemeztünk, olyan számmal, amely véleményünk szerint

legjobban kifejezi az adott tényezőnek a belvízképződésben játszott szerepét. A felsorolt tényezők térképeit digitális formában fedvényként egymásra illesztettük, és egy regressziós

egyenlet segítségével differenciált módon összegeztük az egyes tényezőket. A regressziós

egyenleteteket úgy állítottuk elő, hogy az egyes befolyásoló tényezőket, mint „független”

változókat, a tényleges belvízi elöntésekből meghatározott elöntési gyakorisággal, mint

„függő” változóval vetettük össze. Az így kapott Komplex Belvíz-veszélyeztetettségi

Mutatóból szerkesztettük meg a végső szintézistérképeket a 74-es Mezőberényi

Belvízrendszerre. További hidrológiai vizsgálatokat folytattunk a nagy felbontású DDM alapján. Első

lépésben meghatároztuk a lejtőkategóriákat (TOPOSHAPE), majd levezettük a lefolyási

irányokat (FLOW DIRECTION), ami lehetővé tette, hogy modellezzük a vizsgált területre

vonatkozó összefolyási folyamatokat (RUNOFF). Az 1:25000-es DDM alapján levezetett

modellekből látható, hogy a területi differenciáltság a valós helyzethez képest jóval

egyszerűbb képet mutat, azaz a lefolyástalan területek arányát a valósághoz képest

kiterjedtebben mutatja. Megvizsgáltuk, hogy a 1:10000 DDM alapján az elöntés-gyakorisági térképek hogyan

illeszthetők a felszínhez. Az 1:25000-es Domborzati Modellek lokális alkalmazhatósága,

illetve pontossága megkérdőjelezhető, viszont regionális szinten megbízható eredményt

adnak. Az 1:10000 DDM alapján készített Komplex Belvíz-veszélyeztetettségi Mutató

lokális viszonyok között megbízhatóbb eredményt ad, ami abból ered, hogy az elöntési

térképek jobban illeszthetők a mikrodomborzat változásához. A domborzati tényezőtérképek pontosítását idei vizsgálatunkkal sikerült bizonyítani. A FÖMI által

forgalmazott 1:10000-es Digitális Domborzati Modell alkalmas arra, hogy lokális

vizsgálatokat végezzünk. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy a regionális vizsgálatok

esetében is a DDM-ből levezetett domborzati tényező meghatározó jelentőségű, ugyanis

arra kell törekednünk, hogy a befolyásló tényezők minél pontosabb meghatározásával a

lehető legpontosabb belvíz-veszélyeztetettségi térképet állítsuk elő. Ilyen megfontolásból

érdemesnek tartjuk az eddig elkészült megyei szintű vizsgálatokat újrafuttatni 1:10000-es DDM-re alapozva. Természetesen ennek a költségvonzata jóval magasabb, mint az

általunk használt 1:25000-es DDM. A további tényezők meghatározásánál is számos fejlesztési lehetőséget találtunk, hiszen a térképre szerkesztésénél az adatok megbízhatósága nagymértékben függ az adatok

forrásától és a feldolgozás módszerétől. A nagy felbontású DDM-t alkalmazó

szintézistérkép lokális léptékű vizsgálatok elvégzésére alkalmas, segítséget nyújthat

belvízrendszer szintű vízgazdálkodási problémák megoldásában. 5. Köszönetnyilvánítás A belvíz-veszélyeztetettségi térképezést a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési

Minisztérium Természeti Erőforrások Főosztálya támogatta.