A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Horoszné Gulyás Margit – Katona János (NYME): Európai Uniós vízgazdálkodás-tervezés
4 Pozitív népesedési tendenciák érvényesülnek, bevándorlással. A települések belterületi terjeszkedése sok esetben a beépítésre alkalmatlan területeket is érintenek. A déli parton a beépítési sűrűség a zöldterület rovására ment. A térségben nagy a vállalkozói aktivitás. A mezőgazdasági és idegenforgalmi vállalkozások többsége tőkeszegény. A népességnövekedéssel a lakásellátás színvonala is nőtt, ennek egy része a lakó- de nem elhanyagolható része az üdülési funkc iót szolgálja. A szennyvíz csatornázottság nem megfelelő, a házi derítők szennyezik a talajt. A jól kiépített települési infrastruktúra a tó körül az üdülési fejlesztéseket is szolgálja. A felszíni vízelvezetés megoldatlan a belterületeken és külterületek en egyaránt. A beindult termálvízfejlesztések az üdülés- idegenforgalmi kínálatot szélesítik a szezon széthúzásával is. A szennyvíztisztítók szikkasztása nem kellően megoldott, szennyezik a talajt. Kiaknázatlan vízbázis területek vannak (Lovasberény és Pátka) A térség mezőföldi része aszályra hajlamos. A korábbi meliorációs munkák eredményei szétoszlóban vannak. Lehetőségek Veszélyek Székesfehérvár továbbra is nagy előnyt jelent a térség számára, mind a foglalkoztatási mind a különböző ellátási sze repkörei alapján. A települési önkormányzatok és vállalkozók forráshiánya nehezíti a pályázatokban való részvételt. Az uniós források 2007től nagyobb volumenben áramlanak az országba, jó pályázatokkal ki kell használni a lehetőségeket. A települési egy üttműködések elmaradása nem segíti az összehangolt fejlesztéseket Az uniós támogatási rendszer preferálja az ökológiai- és biogazdálkodási formákat, az erdőtelepítést, a vadgazdálkodást. A különböző támogatási lehetőségekre települési összefogással célszerű pályázni. A települési bel – és külterületi vízrendezés elmaradása A térség vízgazdálkodási és vízvédelmi problémáinak megoldását nagy mértékben segíti a Víz Keretirányelv keretében készülő vízgyűjtőgazdálkodási terv. A partfalrekonstrukciós beruházások elmaradása Az üdülés- idegenforgalmi fejlesztéseket célszerű a vidékfejlesztés keretében pályázható fejlesztésekkel összehangolni. A térség komplex fejlesztése érdekében a vízfelhasználói igények egyensúlyi helyzetének figyelmen kívül hagyása 3.4. Koncepció és programalkotás A Velencei-tó vízgyűjtő területe egy dinamikusan fejlődő térség, ugyanakkor a térségben kiemelkedő védettségű természeti értékek vannak. A vízgyűjtő területén a védelmi kategóriát a természet- és tájvédelem, a legfontosabb erőforrások vonatkozásában pedig a vízvédelem és termőföld védelem képviseli. Az adottságok vonzataként megjelenő fejlesztési lehetőség elsődlegesen az üdülés- idegenforgalom, de hasonló súllyal szerepel a térségben az agrárgazdaság. A gazdasági funkciók fejlődése mellett a kiegyenlített térszerkezeti fejlődés fontos eleme a települési környezet fejlesztése, amely magában foglalja a lakossági, települési infrastrukturális és szolgáltatási fejlesztéseket. A védelmi kategóriák, és fejlesztési lehetőségek, igények összefüggései egy mátrixba rendezve vizsgálhatók (II. táblázat).
