A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

16. szekció: Környezeti kármentesítés - Török Tiborné - Kiss Henriett (KÖDUKÖVIZIG): Szekszárd, Lőtéri vízbázis - Talajvíz CAH szennyezettség kármentesítése

1 SZEKSZÁRD, LŐTÉRI VÍZBÁZIS – TALAJVÍZ CAH SZENNYEZETTSÉG KÁRMENTESÍTÉSE Török Tiborné – Kiss Henriett KÖDUKÖVIZIG 1. Bevezetés, előzmények Szekszárd város ivóvízellátását szolgáló vízbázis Szekszárd közigazgatási területén a város Ki részén lévő iparterület mellett, a Lőtéri vízbázison található. Vízellátásra történő

igénybevétele 1955-ben kezdődött, sekélymélységű, első vízadó rétegre települt 18-20 m-es kutak kitermelésével. Szekszárd Lőtéri vízbázis közvetlen közelében kialakult illékony klórozott alifás

szénhidrogén szennyezettséget először 1993-ban észlelték, mivel a laboratóriumi vizsgálatok

alapján a hálózati ivóvíz számottevő cisz-1,2-diklór-etilént (DCE) tartalmazott. A kármentesítési terület szennyeződés érzékenységi besorolása a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerint: „fokozottan érzékeny terület”. A szennyeződés nagy része a vízbázis

hidrogeológiai védőterületén található, így a kár felszámolásának elvégzése kiemelten fontos

feladat. 1.2. A terület földtani jellemzése A szennyezettség felmérésére során a több ütemben végzett feltáró fúrások révén a terület

földtani felépítése mintegy 20 m-es mélységig ismert. A felszínt 0,8-1,1m vastagságban

humusz, illetőleg feltöltés borítja. Alatta 4-6 m vastagságban homokos agyag, kőzetlisztes agyag, tőzeges agyag települ. Ez alatt általában homok, míg alatta kavicsos homok figyelhető

meg. A kavicsos réteget néhol homokos rétegek betelepülése szakítja meg. Az alluviális