A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

16. szekció: Környezeti kármentesítés - ifj. Nagy Ferenc (ATIKÖVIZIG): Kármentesítési tapasztalatok az ATIKÖVIZIG-nél

3 Általánosságban elmondható, hogy a potenciális szennyező anyagokat, nehézfémeket

valamennyi mintavételi furat, illetve figyelőkút esetén vizsgálták a tényfeltárás alkalmával,

mélységi vízmintát is vettek, így átfogó képet kaptak a talajvíz szennyezettségéről. Ezen kívül

általános vízkémiai paramétereket is mértek a talajvíz általános állapotának megismerése

érdekében. Szennyező anyag Maximális koncentráció Átlagos koncentráció „B” határérték Talaj (mg/kg) Cink 256 79,66 200 Kadmium 1,38 0,24 1 Nikkel 449 37,05 40 Réz 488 33,52 75 Talajvíz(mg/l) Bór 25 1,305 0,5 Kadmium 0,00981 0,00049 0,005 Réz 0,386 0,032 0,2 Molibdén 21,88 0,589 0,02 Nikkel 0,458 0,0275 0,02 Cink 2,42 0,166 0,2 Ammónium 105 9,15 0,5 Nitrát 980 71,85 25 Szulfát 2140 549,03 250 Az általános vízkémiai komponensek vizsgálata alapján a vízminták jelentős részében magas

a nitrát, az ammónium és a szulfát koncentráció jelentkezett. Ezek a vegyületek műtrágya

alkotók. A telephely eredeti funkciója a mezőgazdasági termények tárolása, így könnyen

elképzelhető, hogy műtrágyákat is tároltak itt. Az ammónium és a nitrát koncentráció a

szennyezettség alapján a telephelyhez egyértelműen köthető, a környéki, mezőgazdasági

területeken határérték alattiak a mért koncentrációk. A műszaki beavatkozás során a talajvíz nehézfém típusú szennyezettségét kellett megszüntetni. A vizsgált területen a kármentesítési technológiák kiválasztásánál a következő szempontokra

kellett figyelemmel lenni:  A terület szennyeződés érzékenységi besorolása, a Tisza és a távlati ivóvízbázis „B”

védőterületének közelsége gyors, aktív műszaki beavatkozást indokolt.  Az ingatlanon jelentős kiterjedésű talajvíz szennyeződés található, amely további

kiterjedését meg kellett akadályozni.  Talajszennyeződés koncentrált, kis kiterjedésű földrészleten található, a felszínhez

közeli mélységben.  A kármentesítés finanszírozása állami feladat, így költségek szempontjából a

legkedvezőbb megoldás kell, hogy előtérbe kerüljön. A talajvíztisztítás megkezdése előtt el kellett végezni a szennyezett talaj ex situ kármentesítését. Ez a legszennyezettebb felszín közeli, kb. 1,5 m-ig terjedő talajréteg

kitermelését jelentette az érintett földrészleten. Ez a földrészlet mintegy 30 m

2-nyi terület,

amely összesen megközelítőleg 50 m

3-t jelentett. A szennyezett talajvíz tisztítása pump-and-treat módszerrel történt. A tisztítás alapja a

szennyezett talajvíz nagyátmérőjű termelő kutakból való kiszivattyúzása és ideiglenesen

telepített víztisztítóban megtisztítása, majd a tisztított víz visszaszikkasztása.