A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

15. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Valócsikné Gyüre Anita (Mezőtúr-Tiszazugi Vizgazdálkodási Társulat): A Mezőtúr-Tiszazugi Vízgazdálkodás kialakulása, Szervezet és Működés története

3 A társulatok 1846-1875 évek között, 30 év alatt az érdekeltségek körében bevont 105.000 ha

terület ármentesítésére, 235 km töltést építettek. Újabb társulatok alakultak:1878-ban Mezőtúr-Mesterszállási Ármentesítő és Belvízszabályozó

Társulat majd továbbá 1878-ban a Hortobágy-Berettyó vidéki Belvízszabályozó Társulat, 1894-ben Tisza-Köröszugi Ármentesítő Társulat és 1905-ben Alcsi-Tenyő-Kengyeli Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat. Ezek a társulatok elsődlegesen a Tisza, Körös, Hortobágy, Berettyó és a Zagyva folyók

árvizei ellen védelmet nyújtó töltések építését és a védekezést hajtották végre. 4. kép. A Közép-Tiszavidék Társulatai forrás: Mezőtúr-Tiszaugi VGT képtára 1.1. Belépés a Tiszavölgyi Társulatba Az érdekeltség kérelmezte a Tiszavölgyi Társulatba való felvételt, ami 1882. december 17-én

megtörtént, és a következő év február 15-én a társulati pénztárba az előleg is befolyt. Ez idő

alatt a védgátak helyreállítása is folyamatban volt, amelynek munkavezetésével Szlovák Jenő

ideiglenes társulati mérnököt bízták meg. Az 1882. július 24-i szervezkedő közgyűlésen megállapították a javadalmazásokat, és

megválasztották a tisztségviselőket. Elnök: Bolváry Antal, alelnök: Nagy Géza, főmérnök

Szlovák Jenő, igazgató Szilassy Pál. 1.2

. Szervezeti átalakulások A tiszai társulatok szervezete, kivételes ügyei, de főképpen a műszaki ártér-fejlesztés

keresztülvitelére megalkotott 1884. évi XIV. törvénycikk kimondja, hogy a feladatok megoldására alkalmatlan határokkal rendelkező társulatokat újra kell szervezni. Ennek

hatására 1886. január 17-én megalakult a Berettyó-Ivánfenék-Mezőtúr-Mesterszállási

Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat. Az egyesített társulat osztályaiban kezdetben külön

elnök, külön választmány volt és az adminisztráció élén külön igazgatók álltak, Nagyvárad,

Gyoma, Mezőtúr székhellyel. Később a pénzügyi függetlenség meghagyása mellett közös