A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
15. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Nagy Sándor (KÖRKÖVIZIG): Az 1980 évi Hosszúfoki töltésszakadás és annak máig tartó következményei a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnál
3 1. Bevezetés Éppen 30 éve lesz, hogy bekövetkezett a Körös-vidék magyar területének XX. századi legnagyobb árvízkatasztrófája. A Kettős-Körös jobbparti árvízvédelmi töltés Hosszúfoknál (Békés külterületén) 1980 július 28-án kiszakadt, a töltésszakadáson kiömlött 208 millió m 3 víztömeg– a sikeres lokalizálási munkák eredményként - „csak 10,5 km 2 területet öntött el”. Az eseményeket természetszerűleg igen élénk média és sajtó érdeklődés övezte. Az árvízkatasztrófa átélése vízügyesként, érintettként, de még kívülállóként is maradandó – bár az évtizedek alatt egyre halványuló – emlék. A katasztrófa elleni védekezés a társadalmi összefogás követendő példája volt, mindezek mellett a vízügyi ágazat számára is meghatározó, jelentős tanulságokkal szolgált. Vízügytörténeti dolgozatomban - hiteles források és visszaemlékezések felhasználásával - ezt kívánom bemutatni, elsősorban a védekezésben résztvevők szempontjából. 2. Az igazgatóság felkészülése az árvízvédekezésre Az 1979-80 évi árvízvédekezési időszakra való felkészülés fő feladatainak meghatározója az árvízvédelmi művek 1979 évi felülvizsgálatán tapasztaltak, valamint a Műszaki Biztonsági szolgálat létrehozása volt. A vádmű-felülvizsgálaton észlelt hiányosságokat hibajegyzékbe foglalták, felszámolásukról – fontossági sorrendben – késedelem nélkül gondoskodtak. A legjelentősebb tennivalókról intézkedési terv készült, amelynek végrehajtása időarányosan haladt. A Tiszántúli VIZIG árvízvédelmi szakágazatával egyeztetést folytattak a közös érdekeltségű Sebes-Körös és Berettyó jégvédelmi munkálatainak összehangolása érdekében. Az OVH 1980. január1-i hatállyal feloldotta a védelmi szakfelszerelések beszerzésére vonatkozó korlátozást. Felmérték az előírt készletekhez képest fennálló hiányokat és megtették az intézkedést a hiányzó készletek folyamatos pótlására. Az elavult árvízvédelmi rőzsekészletek felújítását teljes egészében elvégezték 1979-80 évi téli kitermelésű árvízvédelmi rőzsével. A megszűnt gátőrjárások miatt jelentősen meghosszabbodott őrjárásokon vízőri melegedőhelyek kialakítását kezdték meg. 1979-ben a Fekete-Körös bp. 12 km szelvényénél megépítettek 1 db pihenőhely földfeltöltést, további 3 db építését pedig 1980-ra előirányozták. A Védelmi Osztag április 14-18 között gyakorlatot tartott Körösladányban a duzzasztó térségében. A gyakorlat bemutatóját megtekintették az OVH és az ÁBKSZ képviselői, valamint a KGST tagországok vízügyi szakembereinek hazánkban tartózkodó delegációja.
