A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

15. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Dr. Nagy László (BME): “..a töltések háborgatóit szabad agyon csapni"

10 7. ROSSZ DÖNTÉSEK Az árvízvédelemmel kapcsolatos döntések – ahogy a történelem bebizonyította – a kisebb kár irányába kell, hogy mutassanak. Nem szabad engedni, hogy szűk csoport érdekek

felülírjanak nagyobb térséget érintő megoldásokat. Sokszor fel kell vállalni a nehéz

döntéseket annak ellenére, hogy esetleg csoport érdekeket sért. Fontos volt ebből a

szempontból az illetékességi szint és az illetékességi terület. Az 1876 évi árvíznél heves tiltakozás volt az un. Bug-gát hatósági megnyitása (Nagy 2007) miatt, a Nemzeti Hírlaphoz

egy Kisújszállásról írt levélben csak a „a hatóságok bűnös indolentiája”-ként említik az

eseményt. A Bug-gát megnyitásának előzményeit a következők voltak. A taksonyi gátszakadáson

kitört víz elérte, majd március 24-én megtöltötte az akkor még önálló Szalók-taskonyi öblözetet. … “a lakosságot sátortáborba kellett költöztetni. Hogy a még álló házakat megmentsék, hatóságilag

6 megnyitották a szomszédos Örvény-abádi öblözet lokalizációs gátját, az ún. Bug-gátat, és a vizet a

társulat jól megvédett 10000 hektáros árterületére bocsátották. Azonban ez sem segített. A Tisza

vízhozama és az árhullám tartóssága mellett ez az intézkedés csak a károkat növelte. Abádi és tiszaszalóki lakosság nagy részének március 25.-e óta nincsen már háza, omlott és omlik fal fal után, tető tető után. Család család mellett a partok magasabb részein, a temetők mellett és kinn a

szabadban, egyesek rögtönzött sátorokban tartózkodnak. Tiszaszalók fele, Abád egyharmada máris

összeomlott.” Tsank László Heves-Szolnok megyék alispánjának április 4-én írt jelentéséből is kimaradt,

hogy ki adott utasítást a Bug-gát megnyitására: A Tiszántúli részben kevésbé kedvező a helyzet: a taskonyi gát elszakadásával, ami március 25-én reggeli

6 órakor történt, az egyébként mentesített területek is árasztattak el az árvíz által. Így Tiszaszalók

községét nagy részben és Abád községet pedig kis részben az ár által elborítottaknak találtam, és mivel az

Abád mellett levő úgynevezett "búg-gát" megnyittatott s ekként Tiszaderzs, Tiszaszentimre, Tiszaigar, Tiszaszöllös stb. községek is veszélyeztettek. Mivel pedig úgy ezen gát átvágatása, valamint más

óvintézkedéseknek elkésett és nem kellő eréllyel történt foganatosítása iránt az Örvény-abádi Tisza

Szabályozási Társulat elnöke is panaszt emelt, a lehető intézkedéseket a helyszínen megtettem.

Egyszersmind ezen ügy behatóbb megvizsgálásával a megyei főügyészt megbíztam, mely vizsgálatnak

eredményeihez képest annak idejében a szükséges előterjesztést megtettem. A Bug-gát megnyitásával érintetté vált az Örvény-abádi Tisza-szabályozó Társulat, melynek társelnöke Borbély Miklós 1876. augusztus hó 8-án a következő levélben felhívta

a Miniszterelnök figyelmét, hogy a topográfiai viszonyok miatt Tokajtól a Körösökig egy

nagy társulat alakítása volna szükséges (OL-K173-1876-4-9363). Ebben a levélben kitért a

Bug-gát megnyitására is (részlet): „míg az 1873. április 7-én kiadott hivatalos kimutatás szerint a Tisza völgy egész területén az ármentesítés

holdanként átlag 11 frt, 5 kr-ba kerül, az Örvény-abádi Társulat

7 területén a fennebbi szerencsétlen

időszakban létrejött kedvezőtlen alakulási viszonyoknál fogva - az ármentesítés holdanként 25 forintot

igényelt. Ehhez járul: hogy az idei árvíz - részint a szomszéd társulat vétkes mulasztása - részint az itteni közigazgatási közeg önhatalmú eljárása folytán

8 - ezen társulat területére bocsátván, azáltal a társulati

mentett tér egy tetemes részén a vetések megsemmisítettek, és a védtöltések a víz ostromának két oldalról 6 Nem derült ki, hogy ki adott engedélyt a Bug-gát megnyitására, ami felesleges intézkedés volt, ugyanis csak az

elöntött területet és a kárt növelte. Az Örvény-abádi öblözet lakóinak jogos volt felháborodása és követelése, hogy a hatóság minden kárukat fizesse meg. 7 Borbély Miklós másik levelében (OL-K173-1876-4-9363) a következőt írja: „Társulatunk is 1858-ban a császári

pátens értelme szerint a 23000 hold területtel a nagy Hevesi Társulatból elszakíttatván, … kényszeríttetett társulattá alakulni és 15000 öl (28440 m) töltést építeni. Ha csak az eddigi költségeket tekintjük, akkor midőn

Társulatunk árterén a megmentett területek 1/3 része (szikes természeténél fogva) örök áron 30 forintért árultatik

és adatik el, akkor egy hold mentesítése 36 forintba került.” 8 A Bug-gát hatósági megnyitása.