A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
15. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Kovács Richárd (ÉDUKÖVIZIG): Árvízvédelmi célú műszaki beavatkozások történeti áttekintése a Fertő-tavon
12 8. kép- A Fertőszéli zsilip elzáró szerkezete Fotó: Kovács R. (2005.09.06.) Árvízvédelmi beavatkozások szerepe az idő tükrében A Fertő-tavat érintő műszaki beavatkozások történetét megismerve, az alábbi pontokban foglalhatók össze a legfontosabb változások: A XIX-XX. század fordulóján a Hanság-főcsatornát meghosszabbították a Fertő-tóig, s Pomogynál a szabad lefolyás korlátozására zsilip épült. A szabályozható vízlevezetés érdekében 1956-57-ben megépült a csatornán a Mekszikópusztai zsilip, amelynek kezelésére a Magyar-Osztrák Határvízi Bizottság 1965-ben fogadott el először szabályzatot, amelyet 1998ban módosítottak. Azóta a tó vízszintszabályozása a természetes tényezők mellett nagyban függ a zsilip üzemeltetésétől. A zsilip kezelésére vonatkozó szabályzat elsősorban az árvízi biztonságot tartja szem előtt. Az elmúlt évek aszályos időszaka azonban újabb kérdéseket vet fel a Fertő-tó vízgazdálkodásával, vízszintszabályozásával kapcsolatban. (Pannonhalmi M. – Sütheő L. szerk. (2004), p. 1-4.) A társadalmi igények az elmúlt időszakban jelentősen megváltoztak, mára jelentős természetvédelmi értéket képvisel a Fertő és környéke. A hazai természetvédelmi oltalmon túl több nemzetközi egyezmény hatálya terjed ki rá. A Fertő-tó DK-i partvidékén ármentesítési szándékkal épített körgát mentén szikes élőhely-rekonstrukciót valósítottak meg. A természeti értékek védelme mellett továbbra sem hagyható figyelmen kívül az árvízvédelmi biztonság, melyben a megépült műveknek fontos szerepük van.