A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

2. szekció: Hajóutak fenntartása, a Folyami Információs Rendszer bevezetése - Lieber Gábor (KDVKÖVIZIG): Hajózási problémák a Közép-Duna-völgy területén

8 1. ábra – A Budafoki gázló mederállapota hajózási havaria előtt és után 3. Problémás szakaszok kezelése 3.1. Korábbi folyamszabályozási beavatkozások A tárgyalt 148 fkm hosszúságú Duna-szakasz a korábbi folyamszabályozások szempontjából

két szakaszra bontható. Az első a Szob-Budapest közötti 68 fkm hosszúságú, míg a második a

Budapest-Dunaföldvár közötti 80 fkm hosszúságú szakasz. A szabályozás a Budapest feletti

szakaszon elsődlegesen a hajózási igények és az ivóvízellátás kielégíthetőségét, míg a főváros

alatti folyamszakaszon a zavartalan jéglevezetést és másodsorban a hajózás kielégíthetőségét

célozta. 3.1.1. A Szob-Budapest szakaszon végzett korábbi szabályozások A Budapest feletti Duna-szakasz újabbkori szabályozását a Vác-Újpest közötti szakaszra

1949-ben készült terv alapján az 1950-es években végezték el, klasszikus folyamszabályozási

módszerekkel, figyelembe véve a térségben már korábban létesített vízműkutak védelmét.

Szabályozásra került a váci (1683-1678 fkm) és a gödi (1666-1657 fkm) mederszakasz, ahol sarkantyúkkal, vezetőművekkel és partbiztosításokkal sikerült a középvízi meder tervezett

méreteit, illetve a hajóút előírt mélységi, szélességi paramétereit időlegesen előállítani. Ezt követően 1966-ban, a még nem szabályozott Sződ-Felsőgöd (1674-1672 fkm) közötti

szakaszra készült szabályozási terv, ahol időközben csúcsgázló alakult ki. A szabályozás

során (1967-68 években) a bal parton két sarkantyú, a jobb parton vezetőmű és keresztgát,

valamint partvédőmű épült.