A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
14. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Vásárhelyi Péter (ÉDUKÖVIZIG): A természetvédelem és vízgazdálkodás összehangolása sokfeladatú létesítmények és együttműködések kialakításával
2 (ÉDUKÖVIZIG) között. A fejlesztés másik példaértékű jelentősége, hogy a két szereplő között létrehozható mindkét fél számára hosszútávon kölcsönösen kedvező szerződésen alapuló együttműködés. Az együttműködési megállapodás rögzíti a duzzasztómű alapfeladatainak elsődlegességét a vízenergia hasznosításával szemben, ezért a korábban ellátott vízhasználatok, beleértve a természetvédelmi célú vízhasználatokat is, semmilyen mértékben sem sérülhetnek a vízenergia hasznosítás miatt. Az energia-termelés a többi igény kiszolgálása után fennmaradó szabad vízmennyiség erejéig lehetséges. A megtermelt energiából származó bevétel egy része az állami bevételt képez, amit a duzzasztómű üzemeltetéséért és az általa biztosított duzzasztásért fizetnek az ÉDUKÖVIZIG-nek, mivel ez által a magánbefektető mentesült az energiahasznosításhoz szükséges duzzasztómű megépítésének, fenntartásának és üzemeltetésének kötelezettsége alól. A duzzasztómű ismertetése A Nicki duzzasztómű Nick község határában létesült a Kisalföld egyik legjelentősebb vízfolyása, a Rába 68,5 fkm szelvényének térségében. Ennek a területnek kulcsfontosságú jelentősége van a tágabb térség vízellátásában, mivel innen ágazik ki északi irányba az ún. Kis-Rába. A duzzasztómű elhelyezkedése Ez a vízfolyás a Hanság felé szállít vizet, ahol a Répcével egyesülve Rábca néven folyik tovább és torkollik Győrnél a Mosoni-Dunába. Az évszázadok során a Rába árvizei Nicknél rendszeresen kitörtek a Hanság irányába, s a folyó fattyúágain át táplálták annak mocsárvilágát. Ezt a lehetőséget kihasználva, a fattyúágak összekötésével az érintett molnárok a Rábából vizet vezettek ki malmaik számára, s az így kialakított ágat Kis-Rábának nevezték. A szükséges vízigény mindenkori kivehetőségét a Kis-Rába kiágazásánál fix gáttal biztosították. A gát és a hely jelentősségét mutatja, hogy a Rábaszabályozó Társulat, amely a Rába árvizeinek megfelelő levezetése céljából alakult 1873-ban, de a Hanság mocsárvilágának lecsapolását is elvégezte, a nicki gát meghagyása és kiépítése mellett döntött, szemben a számos vízimolnárok üzemeltette rábai rőzsegáttal, melyet elbontottak. A Rábaszabályozó Társulat előrelátó szemlélettel dolgozott a Hanság lecsapolásán, mivel nem csak a vizek elvezetését oldotta meg, hanem egyúttal a terület vízellátását biztosító rendszer csatornáit és műtárgyait is kiépítette. Átvette a nicki gát üzemeltetését, amelynél 1895-ben a korábbi rőzsegát beton fix gáttal váltotta fel. Ezt azonban a következő időszakban többször újjá kellett építeni, mivel Rába árhullámok rendszeresen tönkretették. Beton és rőzse fix gátak váltották többször egymást az 1895-1916 közötti időszakban. A Társulatnak a sorozatos újjáépítések ellenére sem sikerült a biztonságos vízszolgáltatást megőriznie, a fenntartási, helyreállításai feladatokra az érdekeltek anyagi hozzájárulását megszereznie. A vízszolgáltatás hanyatlani kezdett. Emiatt földművelésügyi miniszter 1929-ben rendeletben
