A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

13. szekció: Számítógépes modellek alkalmazása a vízgazdálkodásban - Keve Gábor (ADUKÖVIZIG): Tér és időbeli webkamerás jégmegfigyelés a Dunán

1 TÉR ÉS IDŐBELI WEBKAMERÁS JÉGMEGFIGYELÉS A DUNÁN Keve Gábor ADUKÖVIZIG 1. BEVEZETÉS A jégjelenségek megfigyelése és kutatása az utóbbi időben ismét felértékelődött a Duna folyam délmagyarországi szakaszán, sőt új technológiák alkalmazása is elkezdődött. Az ok elég nyilvánvaló, hiszen

a legpusztítóbb árvizeket ezen a folyószakaszon szinte kivétel nélkül jégtorlaszok okozták. Az elmúlt 170

évben rendkívüli jeges árvizek a Dunán a következő években fordultak elő: 1838., 1839., 1850., 1876.,

1878., 1883., 1891., 1920., 1923., 1926., 1929., 1940., 1941. és végül de nem utolsó sorban mindmáig a

legmagasabb szinttel tetőző 1956-ban. Az okok két csoportra oszthatók, melyekből nyilvánvalóan a legfontosabb a hidrometeorológiai, a másik pedig a medermorfológiai tényezők sora. A folyamszabályozási

munkák a vizsgált folyószakaszon befejeződtek, csupán fenntartási és kisebb korrekciós beavatkozások

történnek időről-időre (Keve, 2002.). A jégfigyelő szolgálat embereinek egyszerű becsléseiből származó adatok vizsgálatával néhány a múltra vonatkozó következtetés vonható le. Bármely jégjelenség gyakorisága az utóbbi 40 évben jelentősen lecsökkent (1. ábra). Sőt még a legnagyobb valószínűség időpontja, amikor egyáltalán jeget láthatunk a

vizsgált szelvényben, korábbra tolódott. Január 14-19 között mutatkozik a legjobb az esély (26%) jeget látni Baján a Dunában, 1971-2010 adatai szerint. Ez a csúcsérték 60% és január 19-25 közé esik, ha a

múlt század első 70 évét vizsgáljuk. 1. ábra. Jégjelenségek gyakorisága a Dunán Bajánál A globális felmelegedés ellenére, amit az utóbbi évtizedek elemzései mutatnak, a hidrometeorologiai té-

nyezők szerencsétlen egybeesése bármikor okozhat komoly fagyos időszakot és így jeges árvizet is. Árvizek megelőzése sőt maga a védelmi munka is legfőbb feladatai közé tartozik a magyar vízgazdálkodásnak, ezért a megbízható hidrológiai mérések jelentősége különösen magas (Starosolszky, 1987). Azonban a folyami jégészlelés nem tartozik a vízrajzi szolgálat könnyen kezelhető feladatai közé. A legtöbb esetben csupán becsléseket végeznek egy-egy fagyos periódus jellemzésére. Precíz és alapos vizsgá-