A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
10. szekció: Vízépítés - Sali Emil - Szakai Ákos (FÖMTERV Zrt.): A Budai Duna-parti főgyűjtőcsatorna tervezése és építése
3 szennyvizet vezet a Dunába (megjegyezzük, hogy az Ördögárok Budapest legnagyobb méretű egyesített rendszerű csatornája is egyben, hiszen a torkolati szakaszon a mérete 495/493 cm). A vízgyűjtő területen keletkező szennyvizek Központi szennyvíztisztító telepre való vezetésének feltétele tehát a Budai Duna-parti főgyűjtő kiépítése a Zsigmond tér és Budafoki út – Hamzsabégi úti csomópont között. A főgyűjtő kiépítése után a jelenlegi parti torkolati műtárgyak funkciót váltanak, amelynek eredményeként a továbbiakban csak a háromszoros hígítás feletti szennyvizeket (keverékvizeket) vezetik a Dunába. Ezek a parti bevezetések a következők: - Harcsa utcai kiömlő - Kavics utcai kiömlő - Üstökös utcai kiömlő - Bem József téri kiömlő - Batthyány téri kiömlő - Vám utcai kiömlő - Szilágyi Dezső téri kiömlő - Clark Ádám téri villamos aluljáró rendszer víztelenítő hálózata - Lánchíd közi csatorna kiömlő - Ördögárok - Bertalan Lajos utcai csatorna kiömlője - Lágymányosi utcai csatorna kiömlője Fürdők kiömlői: - Lukács fürdő – magán csatorna - Rudas fürdő - Gellért fürdő - magáncsatorna A kiviteli tervezés során több, a vizjogi létesítési engedélyben még megszüntetendőnek vett kiömlő megmaradt, evvel is növelve a rendszer biztonságát. Tervezés, nyomvonalváltozatok A budapesti szennyvíztisztítási program intenzív beindulásával az 1990-es évek vége felé kezdődött újra a főgyűjtő tervezése. Az előtervek még több nyomvonalváltozatot vizsgáltak, majd 1997 táján felmerült – közlekedésfejlesztési indíttatással – a budai Alsórakpart szélesítése, ami a korábbi változatok vizsgálatát, kiérlelését leállította, hiszen a rakpart szélesítése egyben megteremtette annak lehetőségét, hogy a főgyűjtőt közműmentes területen és a közúti közlekedés zavarása nélkül lehet megépíteni. Erre a megoldásra – fellebbezések után – a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség 2003. március 13-án kiadta a környezetvédelmi engedélyt. A környezetvédelmi engedély kiadását követően több civil szervezet tiltakozó megmozdulásokat kezdeményezett a rakpart szélesítése ellen, elsősorban a tervezett közlekedési beruházás indokoltságát kifogásolva. A tiltakozások eredményeként újra előtérbe került a rakpart szélesítése nélküli megoldás. 2003. júliusában tanulmányterv készült, amely a korábbi előtervek felülvizsgálatával és átdolgozásával olyan változatokat vizsgált, amelyek adott esetben a rakpart szélesítésének elmaradása esetén is lehetővé teszik a főgyűjtő kívánt határidőre történő megvalósítását. A vizsgálat a csatorna nyomvonalára, hidraulikai
