A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
2. szekció: Hajóutak fenntartása, a Folyami Információs Rendszer bevezetése - Dr. Kovács Péter - Dr. Vasvári Vilmos - Szakács Zsuzsanna (KDVKÖVIZIG): Az RQ-24 típusú radaros vízhozammérő berendezés Ipoly-Balassagyarmat állomáson végzett próbaüzemének tapasztalatai
11 3. kép: Az RQ-24 műszer leszerelése 5.1. A berendezés kalibrálása A mérőműszer hídra történő felszerelése és beindítása után a vízszintmérés kal ibrálása szükséges. Megmértük az aktuális vízmélységet, melyet hozzárendeltünk a műszer által mért v ízfelszín távolságához, így a műszer által mért távolságok a továbbiakban már v ízmélységként (relatív vízállásként) kerültek rögzítésre. Az adott vízálláshoz tartozó nedvesített szelvényterület számítása ezek után a korábban a berendezésbe beadott szelvény ismeretében történt. A mérési szelvény geodéziai felmérésére 2008. szeptember 15-én került sor, a szelvényt a 8. ábra mutatja be. A balassagyarmati közúti híd alvízi oldalán lévő szelvényt közelítőleg trapéz formájú középvízi m eder és nagyjából szimmetrikus jobb és bal parti ártér jellemzi. -8.0-6.0-4.0-2.0 0.0 0.010.020.030.040.050.060.070.080.090.0100.0 8. ábra: A vízhozamradar mérőszelvénye az Ipolyon 5.2. A k(h) sebességviszony tényező meghatározása A k(h) sebességviszony tényező meghatározására korábban forgószárnyas műszerrel v égrehajtott sebesség, illetve vízhozammérések adataiból került sor. A kiértékelés nehézségét az jelentette, hogy a vízhozamradar szelvényénél csak a nagyvízi vízhozammérések történtek (azok is a híd felső élében), a kis- és középvízi tartomány mérési eredm ényei a korábban leírtaknak megfelelően a hídtól lefelé, mintegy 500 m-re lévő mérőszelvényből származnak.
