A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
10. szekció: Vízépítés - Dr. Rátky István (BMGE): A Kisdelta és a Mályvádi árvízi szükségtározók vízbeeresztő műtárgyainak tervezése
RÁTKY - 18 - Kisdelta korszerűsítése Szimulációs számítások eredményei Az egyes változatoknál az összehasonlítás elsődleges alapja az alvízi betonburkolatot elhag yó, a kőszóráshoz érkező maximális sebesség és a kőszórást elhagyó, a talajra érkező maxim ális sebesség. Emellett a függély-középsebességek keresztirányú eloszlását is figyeltük, ami természetesen szoros kapcsolatban van a maximumokkal. A vizsgált változatok kialakításánál a különbségeket és a leglényegesebb eredményeket a 2.táblázatban foglaltuk össze. A javasolt végső kialakítást hidraulikai szempontból legnag yobb mértékben a kőszórásra és a talajra érkező maximális függély-középsebesség befol yásolta. A táblázatban a ’Max sebesség’ alatt a ’kőszórás’ jelű oszlopban az alvízben a pill ércsúcstól 46,5 m-re kezdődő kőszórásnál, a ’talaj’ jelű oszlopban a kőszórás után (a pillérc súcstól 56,5 m-nél kezdődő) talajnál adtuk meg a keresztirányú függélyközépsebességek közül a maximumokat (röviden v max,kő és v max,talaj-al fogjuk ezeket jelölni). Az eredményeket sokféleképpen lehetne elemezni, értékelni. Most csak a tervezés szempontjából fontos néhány szempontot emelünk ki. A tervezővel való egyeztetés alapján azok a kialakítási változatok jöhetnek szóba, amelyeknél a v max,kő ≤ 3,5 m/s és v max,talaj ≤ 2,5 m/s. M ind a két feltételnek csak a (11.), (12.), (20.), és (22.) változatok felelnek meg. A (11.) NoNyílás jelűt azért kell elvetni, mert az alvízi nagy bordák szélein nincs nyílás, így a karbantartó gépek nem tudnak a bordák közé vagy az 1. borda fölé bejutni. A (12.) 1-2_Borda jelű a fenti szempontoknak megfelel, de az alvízi nagy bordák között a szárnyfalaktól induló kisbordák megnehezítik a karbantartó gépekkel való manőverezést, és m int később látni fogjuk kis bordák nélkül is gyakorlatilag biztosítható a kívánt v<v max . A (20) Q_alv_0_3m jelűnél a Fehér-Körösön a felső határfeltétel (2+690 fkm-nél) 280 m 3 /s volt és alsó határként (a 2+450 fkm-nél) pedig zárt falat alkalmaztunk. (Minden a FehérKörösön érkező víz a pillérek között a tározóba jut, és semmi sem megy tovább a folyón.) Azt vizsgáltuk, hogy milyen hatása van annak, ha nem teljesen oldalbukóként modellezzük a jelenséget, hanem mint a fizikai modellekben homlokbukóként (VITUKI 2007/a, 2007/b) vagy jobban közelítve a valóságot: oldalról érkezik a víz, de mind átáramlik a nyílásokon (Vízmérleg-VKKI 2010). A hatás kimutatására a (14.) és a (20.) változat eredményeit hasonlítottuk össze. A két változat között a lényegi eltérés csak a Fehér-Körösön érkező és a beeresztőműt árgy alatt tovább folyó vízhozamban volt. A 12.ábrán feltüntettük (14.) és (20.) változatnál a pillérek közé belépő függély-középsebesség eloszlásokat. Továbbmenő vízhozam esetén a ( Fehér-Körös felvíz felöli) bal oldali nyílásban sokkal szabálytalanabb a sebességeloszlás, mint mikor nem megy tovább víz. A jobb szélső nyílásnál hasonló, bár kisebb mértékű eltér ést láthatunk. Feltételezhető, hogy ha a 280 m 3 /s nem oldalról, hanem szemből áramlik, még n agyobb lenne a sebességek között a különbség (a szemből áramló vízhozam sebességeloszlás a egyenletesebb lenne). Tekintettel arra, hogy a durvább közelítés miatt elkövetett hiba a biztonság rovására történik, véleményünk szerint a szemből vagy csak egyik oldalról áramló v ízhozam feltételezésével történő modell közelítéssel (akár fizikai, akár numerikus) a valóságnál kisebb maximális sebességeket kapunk.
