A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
10. szekció: Vízépítés - Péter Gábor Zoltán - Dr. Tóth László (Mélyépterv Komplex Zrt.): Nagyátmérőjű nyomócsövek Duna alatti átvezetése
1 NAGYÁTMÉRŐJŰ NYOMÓCSÖVEK DUNA ALATTI ÁTVEZETÉSE Péter Gábor Zoltán – Dr. Tóth László Mélyépterv Komplex Zrt. 1. BEVEZETÉS Magyarországon a környezetvédelem számos területén, jelentős fejlesztés szükséges. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás, az előzetes tárgyalásokhoz és az EU-s irányelvekhez való igazodás megköveteli – többek között – a szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás területén is, a meglévő lemaradás ütemes felszámolását. Ennek megfelelően épült Budapesten egy 350.000 m 3 /d kapacitású szennyvíztisztító telep a Csepel-szigeten. Annak műszaki megoldásai, különböző szakmai szempontokból részletes ismertetést érdemelnek, különösen a nagy vasbeton műtárgyak lefedése, zöldtetős kialakítása miatt. A szigeten épülő szennyvíztisztító telepre, a Duna két oldalán elhelyezkedő városrészekben összegyűjtött szennyvizeket nyomócsövekkel lehet eljuttatni. A szennyvíztisztító telephez kapcsolódó fejlesztések - amelyek megvalósítása külön vállalkozásban történt – már befejeződtek. A szivattyútelepek és a nyomócsövek a szennyvíztisztító telep fogadó műtárgyával közös hidraulikai rendszert képeznek, azaz funkcionálisan szorosan összefüggnek. Jelen cikk célja, hogy bemutassa a Duna alá tervezett mélyvezetésű, 2xNÁ1400 méretű Kelenföldi- és Ferencvárosi nyomócsőpár műszaki megoldását. A nagyátmérőjű nyomócsövek vasbeton anyagúak és mikrotunneling eljárással épültek. 2. A NYOMÓCSŐPÁROK FŐBB ADATAI A fővárosban korábban megépített, Dél-pesti és Észak-pesti szennyvíztisztító telepeken tisztításra kerülő szennyvizek, az összes budapesti szennyvízmennyiség kereken 40%-át teszik ki. Az épülő új Központi Szennyvíztisztító Telep üzembelépésével a szennyvizeknek már több mint a 90%-a tisztításra kerül. A budai oldalon keletkező szennyvizek - az É-i területrész kivételével - eddig több ponton, tisztítatlanul folytak a Dunába. Ezek nagy része a budai oldali főgyűjtő csatornán keresztül jut el a Kelenföldi szivattyútelepre. Az Albertfalvai szivattyútelepről is É-i irányba a Kelenföldi szivattyútelepre folynak az öblözet szennyvizei. Onnan összesen 4.4 m 3 /sec szennyvíz kerül a Központi Szennyvíztisztító Telepre. Ennek kb. 1/3-a szárazidei szennyvíz, a nagyobbik részét pedig az un. hígított szennyvizek képezik. A pesti oldalon keletkező és a Ferencvárosi szivattyútelepre vezetett szennyvizek 6 m 3 /sec mennyiségét kell a szennyvíztisztító telepre vezetni a soroksári Duna-ág keresztezésével. A többlet vizek – mindkét szivattyútelep vonatkozásában - részben a Duna sodorvonalába jutnak, illetve nagy záporok esetén parti kiömléssel kerülnek a Dunába. A fentiek szerinti maximális szállítandó vízmennyiségre 2xNA1200-as, illetve 2xNÁ1400-as nyomócső építése vált szükségessé hidraulikai megfontolások és a biztonságos üzemeltetés szempontjai alapján. A nyomócsőpárok nyomvonalait az 1. ábra szemlélteti. A helyszínrajzi vonalvezetés megválasztása számos egyeztetés és sokirányú műszaki megfontolások alapján alakult ki a szóban forgó területek szabályozási tervében foglaltak és nem utolsó sorban a
