A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
9. szekció: Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás - Kassai Zsófia (Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.): Anoxikus terekben lejátszódó folyamatok modellezése NUR teszttel
5 0,00 5,00 10,00 15,00 20,00 25,00 30,00 020406080100120140160 Idő [min] NO 3-N konc. [mg/L] 3. ábra: Előülepített és nyers szennyvíz összehasonlítása 40 l/h vas(III)-klorid dózis mellett A felső, piros diagram mutatja az előülepített szennyvízzel, az alsó zöld pedig a nyers szennyvízzel végzett kísérlet eredményeit. Jól látható, hogy a nyers szennyvíz első szakasza meredekebb, tehát több a könnyen bontható szerves anyag. Kiszámolva: S s,nyers = 105,9 mg/l nyers szennyvíz KOI: 470 mg/l S s,eü = 67,8 mg/l előülepített szennyvíz KOI: 361 mg/l Eszerint a nyers szennyvíz szerves anyag tartalmának 22,5%-a könnyen bontható, az előülepített szennyvízben ez az arány pedig 18,8%. A kapott eredmények arra utalnak, hogy az előülepítés során nem csak lebegőanyag távozik a rendszerből, hanem könnyen bontható szerves anyag is. Annak megismerése végett, hogy a vas(III)-klorid dózis változtatása milyen hatással van a könnyen bontható szerves anyag mennyiségére, a kísérletet megismételtük 110 l/h-s (ez akkor 0,62 kgFe 3+ /kgTP adagolásnak felelt meg) dózissal is. A 4. ábrán zöld X-kel jelöltem a nyers, piros rombuszokkal pedig az előülepített szennyvízzel végzett kísérlet eredményeit. Jól látható a törés a nyers víz esetében, illetve az is, hogy a vas(III)-kloriddal kezelt előülepített szennyvíz görbéjének meredeksége sokkal kisebb. Mivel ebben az esetben törés sem mutatkozott a görbében, a könnyen bontható szerves anyag mennyiségét csak a nyers szennyvízre tudtam kiszámítani: S s,nyers = 86,1 mg/l nyers szennyvíz KOI: 299 mg/l előülepített szennyvíz KOI: 194 mg/l Eszerint a nyers szennyvíz szerves anyag tartalmának 28,8%-a volt könnyen bontható szerves anyag.
