A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

6. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Horváth Csaba, BDL Környezetvédelmi Kft., Varga Ákos, Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt.: Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. által üzemeltetett „kapacitás-hiányos(?)” víziközmű-rendszerek jelenlegi és távlati terheléseinek és kapacitásainak vizsgálata

Nyárliget esetében, ahol az értékesítési különbözet esetenként negatív értéket mutat (több az értékesített víz, mint a termelt). Az összesített adatok szerint a vizsgált rendszereken mintegy 6%-kal csökkent a lakosság fajlagos fogyasztása. (A számításhoz leválasztottuk a PET Hungária becsült fogyasztását.) 4.2. Vállalkozások vízfogyasztási tendenciái A vizsgált területen nem jellemző a vállalkozási vízfogyasztás, a nagyfogyasztók jelenléte. Kivételt képez a Lövői rendszeren a PET Hungária, mely a fogyasztás több, mit felét adja. A Fertő menti rendszeren említést érdemel még a Petőházi Cukorgyár, de a cukortermelés leállítása miatt a fogyasztás csökkenése várható. A települések rendezési tervei több helyen tartalmaznak iparfejlesztésre kijelölt területeket, de folyamatban lévő iparfejlesztésről nincs tudomásunk, illetve a személyes egyeztetések keretében sem merültek fel konkrét, 3-5 éven belül megvalósuló ipari fejlesztések, illetve nem várható nagyfogyasztók betelepülése. 4.3. Tüzivíz igények A tűzoltási vízigények kielégítése elsősorban hidraulikai, víztárolási kérdés a vizsgált szolgáltatási területen. A víztermelő telepek kapacitása csak annyiban érinti ezt a kérdést, amennyiben a normál ellátási helyzetekben is kapacitáshiány mutatkozik. 4.4. Egyéb vízigények Az egyéb vízigények (saját felhasználás, szivárgási veszteség, …) meghatározása általában becsléssel lehetséges, de összesített mennyiségét jól tükrözi az értékesítési különbözet, melyet az egyes vízellátó rendszerek vizsgálatánál külön-külön elemeztünk. Fentiek ismeretében kijelenthetjük, hogy összességében stagnáló, vagy csökkenő lakossági vízigényekkel számolhatunk, jelentős iparfejlesztésről nincs tudomásunk, ezért elegendő a kapott üzemi adatok alapján értékelni a rendelkezésre álló kapacitások és terhelés viszonyát. A jövőbeni vízigények reálisan csökkenő tendenciát fognak mutatni mind rövid-, mind középtávon, hiszen az elmúlt 8 évben is a fajlagos fogyasztási értékek összességében 6%-kal csökkentek és az összes lakosok száma is várhatóan csökkeni fog. A fajlagos fogyasztási értékek csökkenését, illetve bizonyos településeken az EU-ban szociális minimumnak tekintett 70 l/fő/napfogyasztási érték megközelítését a víz árának növekedése indukálja elsősorban, illetve bizonyos települések esetében a szürke vizek, illetve a csapadékvizek hasznosítása révén, a környezettudatosság érvényre juttatásával csökken a vízfogyasztás. 5. Kapacitásvizsgálatok bemutatása mintapéldával Vízellátó rendszerek kapacitásvizsgálata rendkívül sok szempont szerint végezhető el. Az egyes rendszerelemek (kutak, medencék, szivattyúk, hálózat, víztornyok, …) terhelésének és kapacitásának összevetésével meghatározhatók a tartalékok és az esetleges kapacitáshiányok. Vizsgálataink során a víztermelő telepek vízmérleg szerinti kapacitásvizsgálatát végezzük el, beleértve a biztonsági tartalék és a vízminőség kérdéseit is. A vizsgálatunk terjedelmi okok miatt nem terjedt ki az egyes víziközmű rendszerek és víztermelő telepek hidraulikai viszonyainak elemzésére (nyomáshiány, kiegyenlítő térfogat, …), de fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a rendszer minden elemének műszaki vizsgálata és állapotfelmérése, várható élettartamának meghatározása szükséges a későbbiekben meghatározandó fejlesztések (esetleges visszafejlesztések!!!), beavatkozások, rendszermódosítások meghatározásához. 7