A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

5. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dajka István, Gálné Meggyesi Katalin, FETIKÖVIZIG: Belvízgazdálkodás és aszálykezelés a Tisza-Szamos közi belvízrendszerben

alapján) 2080 m

3

. A vízfolyási akadályok eltávolítását, fák kiszedését a természetvédelmi területeken csak a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal területi képviselőjével történt egyeztetés után és felügyeletével lehet végezni. Az Öreg-Túr mentén számos kisebb-nagyobb kiterjedésű holtmeder, mélyvonulat található. Ezeknek általában nem megoldott a vízpótlása, csak csapadékból, illetve belvízből töltődnek fel valamilyen szintig. Szabályozó, töltő-ürítő műtárgy ezeken nincs. Több holtmedret részben mezőgazdasági művelés alá vonták. A koncepció tanulmány az alábbi holtágakban javasolja a vízvisszatartást: − A Sonkád-Kölcse térségi holtmeder: a Túr-belvíz főcsatorna 59+200 szelvénye fölött csatlakozik ki. A megépülő Kölcse-sonkádi duzzasztó-fenékgát miatt megemelkedő üzemvíz átfolyik rajta, a vízpótlás folyamatos lesz. − Szoros-szegi holtág: A holtmeder a Nagyari-Túr ág 7+343 szelvénye térségében csatlakozik ki, jelenlegi felülete kb. 2 ha. Vízpótlása egy zsilip építésével megoldható. − Tarpai-szegi holtág: A holtmeder a Nagyari-Túr ág tiszai torkolati zsilipe, a Petőfi zsilip térségében található. A holtmederbe vízpótlás csak csapadékból, illetve a mélyvonulaton keresztül esetlegesen történhet, felülete jelenleg kb. 0,7 ha. Vízpótlása szivattyúval vagy egy zsilip beépítésével megoldható. − Báka-szegi holtág: A tulajdonképpen tiszai holtmeder Panyola és Olcsvaapáti között, Panyola közigazgatási területén található. Az Öreg-Túr jobb partján helyezkedik el, és a Báka-szegi csatorna köti össze őket egymással. A holtág országos védettségű, szentély besorolású, felülete kb. 1.5 ha, van vízzel borított, illetve mezőgazdasági művelés alatt álló területe is, magántulajdon. Jelenleg a holtmederbe víz belvízkor jut, amikor a mezőgazdasági területen is elöntést okoz. Az olcsvaapáti üzemvízszint megemelésével, a leeresztő csatorna átépítésével és egy zsilip beépítésével a vízpótlása megoldható. Ezek közül az „Életet a Túrnak! Az Öreg-Túr rehabilitációja” projekt csak a Báka-szegi holtmeder vízellátásával foglalkozik. A holtág feltöltése az Öreg-Túr jobb parti töltéséhez a 2+600 fkm szelvénybe csatlakozó Báka-szegi csatorna 0+224 szelvényében lévő csappantyús átereszen keresztül lehetséges. A műtárgy jelenlegi állapotában nem alkalmas a holtmeder feltöltésére, ezért annak átépítése van előirányozva. Ezzel együtt szükséges az 580 m hosszú Báka-szegi csatorna kotrása is. A holtág teljes egészében felosztásra került, több helyen nadrágszíj nagyságú parcellák lettek kialakítva. Megvizsgálandó, hogy a holtmeder feltöltése a gazdák érdekeit milyen mértékben szolgálja. A feltöltés abban az esetben lehetséges, ha mindenki hozzájárul a tulajdonosok közül, hogy területének egy részén vízállás legyen. Csak teljes egyetértés esetén lehetséges a feltöltés, vagy ha a Magyar Állam megvásárolja ezen területeket, és a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésébe átadja. A megépülő létesítmények megfelelő üzemeltetése igényli a rendszer üzemrend felülvizsgálatát. Ennek célja a megépülő duzzasztók hatásának minél jobb kihasználása, úgy hogy a mindeközben ne romoljanak, inkább javuljanak a belvízelvezetés feltételei. Vízrajzi-vízminőségi monitoring rendszer kiépítése a magasabb vízszinttartást biztosító műtárgyakra (4 db), a vízszint távjelzőn való ellenőrzésére (PS-1 nyomásszonda automata vízállásmérő napelemes áramellátással) a beadagolt vízhozam mérhetősége érdekében (SLD rendszerű vízsebességmérő egység), és a vízminőség ellenőrzése érdekében (Qanta DC vízminőségi szenzor pH, vezetőképesség, oldott oxigén, vízhőmérséklet mérés) a vízbeeresztés helyén. A távmért adatok gyűjtéséhez 2 db laptopot, elemzéséhez 2 db mérnöki 13