A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
5. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dajka István, Gálné Meggyesi Katalin, FETIKÖVIZIG: Belvízgazdálkodás és aszálykezelés a Tisza-Szamos közi belvízrendszerben
Az Öreg-Túr vízellátása a Túr folyóból a sonkádi osztózsilipen keresztül folyamatos, kivéve belvizes időszakban, amikor az élővíz igényt a mellékcsatornák belvizei adják. Probléma akkor adódik, amikor a Túr folyó vízhozama 1,6 m 3 /s alá csökken, ami már nem elég az ÖregTúr élővízének és az Öreg-Túr menti vízhasználatok (halastó, öntözés) biztosításához. Ilyenkor már vízminőség romlás is elő szokott fordulni különösen a Kisar-Olcsvaapáti szakaszon. Ehhez a túlterhelt fehérgyarmati szennyvíztelep által kibocsátott, és az Öreg-Túrba került tisztított szennyvíz nagymértékben hozzájárul. Ilyen esetben a kömörői osztózsilippel a Túr-belvíz alsó öblözetbe a vízátadás növelésére kerül sor. Segítene a penyigei tározóból kiadagolt, vagy a Szamossályi tározóból átvezetett vízmennyiség is, de ekkor rendszerint mindkét tározóban kevés van belőle. 1995. és 2008. márciusban történtek kísérletek a Szamossályi tározó üzemvízszint feletti feltöltésére a Szamosból. A tározó a Szamos árhullámának apadó ágából való töltésének tapasztalatai kedvezőek annak ellenére, hogy egyik esetben sem sikerült az üzemvízszintet (350 cm) elérni. A beeresztő zsilip alkalmas a tározó töltésére is és ürítésére is. Vízminőségi probléma sem volt. Ezt a jövőben is célszerű lenne alkalmazni, ha nincs elég belvíztömeg a tározó feltöltésére. A csengeri 1901–2007 közötti időszak vízállásadatai alapján gyakorisági és tartóssági vizsgálatot készítettünk arra vonatkozóan, hogy az árhullámokból történő vízpótlásra milyen lehetőségek lennének. Tapasztalatok alapján a Szamossályi tározót a Szamos 350 cm-es vízállása esetén tölteni lehet. A vizsgálat során a 330 cm-el egyező és annál nagyobb szinteknek a gyakoriságát vizsgáltuk meg. A vizsgált vízállásnak a visszatérési ideje 1,3 év, vagyis nincs minden évben lehetőség a tározó töltésére. Megvizsgáltuk az üzemvízszint 30-50 cm-rel való növelésének lehetőségét is annak érdekében, hogy legyen elegendő vízmennyiség a nyári aszálykezelési beavatkozásokhoz. Az eredmény az lett, hogy a tározó túltöltése nem javasolt (max. 360 cm), mert a tározó partjának állékonysága – az átázás miatt – több helyen leromlik, partomlások keletkeznek, valamint a halászati hasznosító és a helyi lakosság is tiltakozását fejezte ki (az üzemvízszinthez kialakított víziállások víz alá kerülnek). 2005. júliusban sor került a Szamossályi tározóból a Gőgő-Szenke főcsatornába történő vízkormányzásra. Ekkor a tározó vízállása 374 cm-ről 360 cm-re csökkent, az átvezetett vízmennyiség kb. 63 ezer m 3 volt. Ezzel a nagyszekeresi tározó részbeni vízpótlását sikerült elérni, a penyigei tározóba nem jutott belőle. A vízkormányzási lehetőség a számítások szerint a tározó kb. 340 cm-es vízállása fölötti tartományban lehetséges. Mindebből az következik, hogy a Gőgő-Szenke főcsatorna és tározóinak vízpótlása a Szamossályi tározóból történő vízátadással csak nagyon korlátozottan lehetséges. Ehhez elegendő vízmennyiség csak a Szamosmenti vízhasznosítási rendszer (Szamosi szivattyús vízkivétel) beüzemelésével állna elő. A jelenleg vízvisszatartásra alkalmas helyek mellett több olyan holt meder van a rendszer területén, melyeket be lehetne vonni a jelenlegi üzemelésbe, és ez által nagyobb tározókapacitással rendelkezne a rendszer. A kapacitás növekedése mind belvízvédelmi, mind pedig aszálykezelési szempontból előnyös lenne. A meglévő tározók mellett a Túr-belvíz főcsatorna (Öreg-Túr) 3,850 millió m 3 meder- és vésztározási kapacitással rendelkezik. 10
