A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Gacsályi József, FETIKÖVIZIG: A Túr folyó árvízvédelmi rendszerének fejlesztési lehetőségei a 2001. évi márciusi rendkívüli árvíz tapasztalatai alapján
stabilizációk aránya 2000. év végén alig haladta meg a 11%-ot, továbbá az árvízvédelmi munkálatok időelőnyét biztosító tartalék homokdepóniák sem voltak kialakítva. 5.2. Az árhullám hidrológiai jellemzői A Túr romániai vízgyűjtőjében 2001. március 3-a és 5-e közötti csapadéktevékenységből származó csapadékösszeg elérte a 100-140 mm-t, melynek hatására heves áradás indult meg a folyó felső szakaszán, majd rövidesen a magyarországi folyószakaszon is elkezdődött a vízszintemelkedés. Összetett árhullám alakult ki, amit a hólé, a több (2-3) hullámban érkezett csapadék, valamint a mellékágak különböző összegyülekezési ideje okozott. A romániai Túrterebesnél a folyó március 6-án 540 cm-el tetőzött, mely csak 26 cm-el maradt el az 1970. májusban mért 566 cm-es LNV-től. A magyarországi folyószakaszon, Garbolcnál a tetőzés szintén március 6-án 581 cm-el következett be (12 órával a Túrterebesi tetőzést követően), 65 cm-el az LNV szintje alatt. Teljesen szokatlan módon, Sonkádnál, a jóval feljebb lévő garbolci vízmércénél 2 órával hamarabb, 10 órakor már tetőző vízállást észleltek, mely a bekövetkezett gátszakadásokkal magyarázható. A Túr romániai felső szakaszán 1972-1974 között felépített Kányaházi tározó árvízcsúcs csökkentő hatását mutatja, hogy a víztározóba befolyt maximális vízhozam március 5-én 16 órakor elérte a 229 m 3 /s értéket, a víztározóból leeresztett maximális vízhozam viszont csak 106 m 3 /s volt. Tehát az árvízcsökkentő hatás rendkívül jó, 54%-os volt. Ennek hatása az országhatár térségében 60-80 cm vízállás csökkenésben nyilvánult meg. 9. ábra. Vízállások 2 óránkénti alakulása a Túr fő szelvényeiben a 2001-es árvíz idején A Tiszai gátszakadás hatása Ukrán területen, Tiszabökénynél március 5-én 15-16 óra között bekövetkezett Tiszai gátszakadás kiömlő víz a terep lejtését követve délre, Magosliget és Kispalád irányába folyt. Palád patak felső szakaszán éjszaka 2 órakor észlelték a víz megjelenését, mely olyan intenzitással áradt (a gátszakadás tényéről a védelemvezetés nem értesült), hogy hatékony védekezést nem lehetett megvalósítani. A Palád patakba kerülő, azt telítő víz a Palád jobb parti töltését 5+100-6+423 tkm szelvények között meghágta, ezáltal 35 km 2 magyar terület került elárasztásra Kispalád és Botpalád térségében. A Palád jobb parti töltés ezen szakszán 400 m hosszban 35 cm volt az átlagos átbukás, 600m-en 20cm, 200 m-en pedig 10 cm. Ezen adatok alapján a töltésen magyar területre jutó víz 10 millió m 3 . A töltés gyeptakarójának állapotát dicséri, hogy az átbukó víz nem tudta a töltéstestet megbontani. 8
