A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Gacsályi József, FETIKÖVIZIG: A Túr folyó árvízvédelmi rendszerének fejlesztési lehetőségei a 2001. évi márciusi rendkívüli árvíz tapasztalatai alapján

Érdekes ellentmondás, hogy a legnagyobb havi átlagos vízhozamok február-március hónapokra tehető, amikor az év folyamán a legkevesebb csapadék esik. Tehát a tavaszi árhullámok kialakulásában döntő jelentősége van a téli hónapokban összegyűlt hóolvadásból keletkező lefolyásnak. 3. A Túr árvízvédelmi rendszerének kialakulása 3.1. Szabályozási munkák 1948-ig A szabályozás előtt a Túr „patak” kanyargó, sekély medrű, a helyét változtató, több ágra szakadozó vízfolyás volt. A Tisza és Szamos közére az országhatáron túlról érkező jelentős víztömegeken kívül a Túr vezette le a Tisza és Szamos kiömlő árvizeit is. Ilyen körülmények között a szétterült vizek csak hetek, sőt hónapok alatt tudtak lefolyni. Bár a különböző korokban készült térképeken a szabályozatlan Túr-patak medervonulata eltérő egymástól, bizonyos, hogy a patak Kömörő község táján szétágazott és egyik ága a rövidebb utat választva, Nagyar község felett a Tiszába ömlött, míg a másik ága a Tisza-Szamos-torok felé vette útját és Panyola község közelében két ágra szakadt, részben a Tiszába, részben Olcsvaapátinál az egykori Szamosba torkollott. Hasonló volt a helyzet a Túr felső szakaszán is az 1927-ben megkezdett szabályozásig. A mai térképeinken feltüntetett állapot szerint az országhatáron belépő Túr két ágra szakadt: a déli ág Nagyhódos és Kishódos érintésével igyekezett Sonkád felé, míg az északi ág Kispalád és Botpalád községektől délre, ugyancsak Sonkád felé tartott (2 ábra). A két Túr-ág még Sonkád előtt egyesült, majd Sonkád és Kölcse érintésével nyugat felé folyt a fent említett Kömörő környéki elágazásig. 2. ábra. 1911-ben készült katonai térkép A Túr jelenlegi arculata 1927-től, 1948-ig a Tisza-Szamosközi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat által végzett munkálatok hatására alakult ki. A szabályozási munkálatokat 3 részre lehet bontani. Első, és legfontosabb feladat volt a Túr folyó szabályozása, melynek során az országhatár és Sonkád között a folyószakasz 12 átmetszéssel 18,6 km-re rövidült, majd Sonkádtól közvetlenül a Tiszáig 11,5 km hosszú, 22 m fenékszélességű új meder épült. A Tisza torkolatánál, a létrejött szintkülönbség áthidalására 3