A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

7. szekció: Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás - Szerdahelyi Katalin, Északdunántúli Vízmű Zrt.: Szennyvíztisztítási KEOP pályázatok az ÉDV Zrt-nél

Az előtisztított szennyvíz egy osztóvályúból lesz a kiválasztott üzemi levegőztetők irányába vezetve. Az új elvezető cső lehetővé teszi a hidraulikai átbocsátó képességnek megfelelő 220 l/s víz két medence (esetenként három) irányába történő 1/2-1/2 vagy 1/3 – 1/3 arányú továbbítását. Levegőztető műtárgyak A levegőztetők a korábbi, felületi levegőztetőkkel működtetett egységek technológiai fejlesztésével kerülnek kialakításra a betonszerkezetek megtartásával, a leürítés során szükséges iszapgyűjtés és elvezetés miatt ferde síkú felbetonozást és közepén egy elvezető vályút kapnak. A medencékbe finom buborékos légbevivő elemek kerülnek elhelyezésre. A leszálló légvezetéken nyomásmérő van elhelyezve. A levegővezeték a fúvó gépháztól földbe fektetve érkezik külön mindegyik medencéhez. A levegőztető műtárgyon a medence közepén lévő kezelő járdán haladnak a légvezetékek és innen történik a csatlakozás az egyes rácsokhoz. A medencékben a vízáramlást - amely az iszapkiülepedést kizárja - keverők tartják fenn. A vízbevezetés a vízszint alatti csövön át történik. A recirkulációs iszap a központi átemelőből a medence pereme fölött bevezetett csövön érkezik. A víz elvezetése az utóülepítő felé állítható bukó zsilipekkel történik, amelyek a nyugalmi vízszintet tartják. Ezek egyeznek a korábbi megoldással. A medence felületén a rendkívüli üzemállapotban képződő nem kívánatos felúszást, terelő lap és egy uszadék elvételi cső vezeti a csurgalékvíz rendszerbe, annak elzárójának nyitása után. A tervezett mennyiségű és minőségű szennyvíz megtisztítását 2 db üzemi levegőztető látja el, az időszakos rövid idejű csúcsvizek levezetésével együtt. A harmadik medence arra az esetre szolgál, ha tartósan megnő a vízhozam. Ekkor kell külön döntés alapján az üzembe helyezésről dönteni és a medencét üzembe helyezni. A medence egy térben hajtja végre az "oxikus" reaktorok és az "anoxikus" medencék feladatait olyan módon, hogy időprogram alapján a levegőztetés leáll, a teljes - intenzíven kevert – tér anoxikussá válik, és a denitrifikáció megtörténik. /Ez az eljárás működik a jelenleg üzemelő tisztító telepen is időszakos eredménnyel, más légbevitellel, keverés nélkül./ A fejlesztett technológiában az anoxikus állapot ellenőrzésére redox-potenciál méréses felügyelet létesül. Az oxikus időszakban az előírt oldott oxigén szintet az oldott oxigén mérőről fordulatszám szabályozott légfúvók biztosítják. Mindegyik levegőztető külön légfúvóval, külön megtápláló csőről működik. Ez a levegő mennyiség standard viszonyok között /20 °C/ tiszta vízre számolva 160 kgO

2

/h értéknek kell, hogy megfeleljen. A keverők folyamatos működésűek, és biztosítják a medence minden pontjában a 0,3 m/s-nál nagyobb vízsebességet, működő légbevitel esetén is. A foszfor eltávolítása – kicsapatása – a levegőztetőkbe adagolásra kerülő vas só oldattal történik. Az oldat a technológiai gépházban kerül előállításra és szivattyú juttatja el a levegőztetőkhöz az 1360 l/d 10%-os oldatot. A hozamarányosan szabályozott adagolt mennyiség 1/2 – 1/2 arányban lesz a levegőztetőbe vezetve. /kizárása a bevezetés előtt elhelyezett gömbcsappal lehetséges./ A vas só oldat vezeték védőcsőben halad, és figyelő aknák lesznek kialakítva. Osztó műtárgy az utóülepítők felé A tisztító telepen a meglevő (és megtartásra kerülő) 2 vagy 3 db levegőztetőhöz a 2 db utóülepítőhöz egy harmadik ülepítő építése szükséges. Az ülepítőre vezetendő vizek keveredés után kerülnek szétosztásra ½ - ½ vagy 1/3 - 1/3 arányban. 11