A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - dr. Rákosi Judit, ÖKO Zrt.: A VKI célkitűzéseitől való eltérés (derogáció) gazdasági indoklásának lehetőségei

3. Közvetett gazdasági hatások 3.1 Energia felhasználás változása 3.2 Hulladék- és anyaggazdálkodás változása 3.3 Közlekedésre gyakorolt hatás 3.4 Település üzemeltetésre gyakorolt hatás (pl. vízellátás) 3.5 Halgazdálkodásra és halászatra gyakorolt hatás 3.6 Idegenforgalomra (és horgászatra, rekreációra) gyakorolt hatás 3.7 Ipari termelésre gyakorolt hatás 3.8 Mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatás 4. Közvetett társadalmi hatások 4.1 Emberi egészség változása 4.2 Foglalkoztatás változása 4.3 Társadalmi kirekesztésre / bevonásra gyakorolt hatás 4.4 Népesség eltartóképességre gyakorolt hatás/térségfejlesztési hatás Az enyhébb célkitűzés gazdasági indoklásának legfontosabb oka, de időbeni mentességet is megalapozhat. G2. Az intézkedés nem éri meg: A várt hasznok bizonytalanok. Olyan esetekre vonatkozik, amikor csak közepes vagy kicsi az esélye, hogy a víztest a kezelt probléma miatt hátrányosan érintett. Ilyen körülmények között jelentős a veszélye annak, hogy az intézkedésekre nincs szükség, következésképpen, ha az intézkedéseket foganatosítják, befektetés veszhet kárba, mert a várt társadalmi hasznok elmaradnak. Azonban potenciális intézkedéseket lehet foganatosítani, ha általános megegyezés van arról, hogy még akkor is tovább kell haladni, ha nem túl biztos, hogy az adott víztest hátrányosan érintett. Enyhébb célkitűzést indokolhat, ugyanakkor időbeni mentességet is megalapozhat. G3. Az intézkedés korábbi határidőre történő foganatosítása aránytalanul magas terheket jelent a gazdaság, társadalom bizonyos szereplői, a nemzetgazdaság számára A költségek aránytalanságának ez az esete attól függ, hogy az intézkedések költségei kit és milyen mértékben terhelnek. (Az ilyen kedvezőtlen elosztási hatások általában kiküszöbölhetők az intézkedések későbbi ill. fokozatos bevezetésével.) Ennek alesetei a következők: • Ha az intézkedések költségei miatt bizonyos sérülékeny vagy hátrányos helyzetű társadalmi csoportok ill. gazdasági ágazatok kerülnek kedvezőtlenebb helyzetbe (pl. foglalkoztatottsági hatás). • Ha az intézkedések költségei és az emiatt növekvő szolgáltatási díjak, és termékárak meghaladják a lakosság fizetőképességét. • Ha az intézkedések költsége nem megfizethető a költségviselők számára. Az ágazatok, vállalatok versenyképessége romlik. Ez vállalatok esetében azt is jelentheti, hogy az intézkedések költségeinek hatására a vállalat kiadásai túllépnék a bevételeit, és így a cég tevékenységének beszüntetésére vagy csökkentésére kényszerülne. (Hosszabb távon ugyanakkor nemzetgazdasági szinten nem biztos, hogy ez veszteséget jelent, hiszen más cégek átvehetik a csődbementek szerepét. Ugyancsak nem tekinthető a VKI költségének, ha a vállalat korábban elhanyagolta a környezetvédelmet, és emiatt szembesül hirtelen nagy költségekkel.) 5