A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

5. szekció: Területi vízgazdálkodás - Prof. dr. Várallyay György, MTA TAKI: A talaj szerepe az időjárási és vízháztartási szélsőségek káros hatásának mérséklésében

9 2. táblázat. A talaj vízgazdálkodási tulajdonságainak kategóriái Talaj vízgazdálkodási tulajdonságok szerinti fő kategóriái Területi ki

terjedés az

ország összterületének %ában 1. Igen nagy víznyelésű és vízvezető képességű, gyenge vízrakátrozó

képességű, igen gyengén víztartó talajok 10,5 2. Nagy víznyelésű és vízvezető képességű, közepes vízraktározó képességű,

gyengén víztartó tala

jok 11,1 3. Jó víznyelésű és vízvezető képességű, jó vízraktározó képességű, jó

víztartó talajok 24,9 4. Közepes víznyelésű és vízvezető képességű, nagy vízraktározó képeségű,

jó víztartó talajok 19,1 5. Közepes víznyelésű, gyenge vízvezető képességű

, nagy vízraktározó

képességű, erősen víztartó talajok 6,2 6. Gyenge víznyelésű, igen gyenge vízvezető képességű, erősen víztartó,

kedvezőtlen vízgazdálkodású talajok 14,9 7. Igen gyenge víznyelésű, szélsőségesen gyenge vízvezető képességű, igen

erősen víztartó, igen kedvezőtlen, szélsőséges vízgazdálkodású talajok 3,6 8. Jó víznyelésű és vízvezető képességű, igen nagy vízraktározó képességű

talajok 1,3 9. Sekély termőrétegűség miatt szélsőséges vízgazdálkodású talajok 8,4 K

A

: Arany-féle kötöttségi szám;; hy

1

: higroszkópossági értékszám; Fizikai talajféleség: h: homok; hv: homokos vályog; v:

vályog; av: agyagos vályog; VK

sz

: szabadföldi vízkapacitás; HV: holtvíztartalom; DV: hasznosítható vízkészlet; IR:

víznyelés sebessége; K: hidraulikus vezetőképesség. *Enyhe szikesedés vagy pszeudoglej-képződés miatt kedvezőtlen * vízgazdálkodású talajok; ** Erős szikesedés miatt extrémen szélsőséges vízgazdálkodású talajok; *** Láptalajok A térkép és az adatanyag alapján a megfelelő szelvényvariáns kiválasztásával és az a–b–c (a talajszelvényben nincs lényeges textúrdifferenciálódás) vagy A–B–C (a talajszelvényben

jelentős textúrdifferenciálódás van) szintek tényleges vastagságuknak megfelelően való

helyettesítésével Magyarország bármely talajtípusára, ill. bármely szelvényének bármely

vastagságú rétegére megadható a talajban tározható víz mennyisége, sőt ennek „holtvíz”, ill. a

növény számára hozzáférhető hányada is (VK

sz

, HV, DV). Ezek az adatok közvetlenül

térképre vihetők, számítógépes adatbázisban digitálisan (is) tárolhatók, s kvantitatív alapját

jelenthetik egy-egy talajféleség, egy-egy táj, körzet, üzem, esetleg egyéb természeti,

adminisztratív vagy térképezési egység korszerű vízgazdálkodási jellemzésének; az optimálist