A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

5. szekció: Területi vízgazdálkodás - Prof. dr. Várallyay György, MTA TAKI: A talaj szerepe az időjárási és vízháztartási szélsőségek káros hatásának mérséklésében

6 A szélsőséges vízháztartási helyzetek bekövetkezésének nagy és növekvő kockázataiért

elsősorban felelős tér- és időbeni eloszlású csapadékviszonyokon túlmenően azt két további

tényező súlyosbítja: – a makrodomborzat tekintetében sík Alföld heterogén mikrodomborzata (padkákkal,

hátakkal, erekkel, laposokkal, semlyékekkel) (Magyarország Nemzeti Atlasza, 1989); – a térség talajviszonyainak igen nagy változatossága, helyenként mozaikos tarkasága,

valamint a talajok jelentős hányadának kedvezőtlen fizikai–vízgazdálkodási

tulajdonságai (Láng et al., 1983; OMSZ, 2005; Pálfai, 2005; Várallyay, 2001, 2005b,

2008b; Várallyay & Farkas, 2008). Változatos talajviszonyok A térben és időben egyaránt változatos, szélsőségekre hajlamos és szeszélyes időjárás,

elsősorban csapadékviszonyok természetesen nagyon sokféleképpen hatnak talajainkra, a talajképződési és talajpusztulási folyamatokra, valamint a talaj funkcióit és tulajdonságait

meghatározó anyag- és energiaforgalmi folyamatokra. Magyarországon a térben és időben

egyaránt nagyon változatos talajképződési tényezők (geológiai viszonyok, éghajlat/időjárás,

domborzat, hidrológiai viszonyok, élővilág, emberi tevékenység) bonyolult összhatásának

eredményeképpen nagyon változatos, helyenként mozaikosan tarka talajtakaró alakult ki, s

változik ma is (Csete & Várallyay, 2004; Láng et al., 1983; OMSZ. 2005; Várallyay, 2004a,b;

Várallyay et al., 1979, 1980a). Ennek szemléltetésére a 7. ábrán bemutatjuk Magyarország

vázlatos talajtérképét. 7. ábra. Magyarország genetikai talajtérképe