A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

5. szekció: Területi vízgazdálkodás - Prof. dr. Várallyay György, MTA TAKI: A talaj szerepe az időjárási és vízháztartási szélsőségek káros hatásának mérséklésében

A TALAJ SZEREPE AZ IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZHÁZTARTÁSI

SZÉLSŐSÉGEK KÁROS HATÁSAINAK MÉRSÉKLÉSÉBEN VÁRALLYAY GYÖRGY MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Bevezetés Magyarország természeti adottságai között nagy biztonsággal előrejelezhető, hogy az

életminőség javítását célzó társadalmi fejlődésnek, a multifunkcionális mezőgazdaság- és

vidékfejlesztésnek, a környezetvédelemnek egyaránt a víz lesz egyik meghatározó tényezője,

a vízfelhasználás hatékonyságának növelése, ennek érdekében pedig a talaj vízháztartásszabályozása megkülönböztetett jelentőségű kulcsfeladata (Pálfai, 2005; Somlyódy, 2002;

Várallyay, 2003). Annál is inkább, mivel a globális klímaváltozás prognózisok egybehangzó

megállapítása szerint szélsőséges időjárási és vízháztartási helyzetek valószínűsége,

gyakorisága, mértéke és tartama egyaránt növekedni fog (Láng et al., 2007; Ligetvári, 2006;

Pálfai, 2007; Várallyay, 2005a). S természetesen fokozódnak kedvezőtlen, káros, bizonyos

esetekben katasztrofális gazdasági, környezeti, ökológiai és szociális következményei is.

A talaj, mint hatalmas potenciális természetes víztározó képes ezeket a hatásokat tompítani,

mérsékelni, de ugyanúgy képes a szélsőséges helyzetek felnagyítására, súlyosbítására is. Ezért

van, s lesz megkülönböztetett, a mainál is jóval nagyobb jelentősége a talaj

vízgazdálkodásának, anyagforgalmának, ill. ezek szabályozásának (Várallyay, 2004a, 2007a,

2008a). Korlátozott globális vízkészletek A víz eloszlása bolygónkon nagyon egyenetlen: 97,5%-a sós vizű óceánokban és tengerekben

van; a 2,5%-nyi édesvízkészlet 90–95%-a pedig szilárd halmazállapotú jégtakaró, hó, vagy

fagyott talajvíz. A folyékony halmazállapotú édesvízkészlet mintegy fele felszín alatti

mélységi víz, talajvíz és talajnedvesség, s csak másik felét képezik álló- és folyóvizek, ill. az

ökoszisztémák biomasszájában felhalmozott „zöld víz”. Érthető tehát, hogy a világ édesvíz

készletei egyre inkább keresett hiánycikké, stratégiai jelentőségű tényezővé válnak, amelyek

racionális és hatékony használata, egyben védelme a fenntartható fejlődés egyik kiemelkedő

jelentőségű feladata (Somlyódy, 2002; Láng et al., 2007). Különösen érvényes ez, ha figyelembe vesszük, hogy az emberiség létét biztosító

biomassza-termelést akadályozó tényezők jelentős része is a vízháztartással kapcsolatos, annak oka vagy következménye (Várallyay, 2003, 2004). Ennek szemléltetésére mutatjuk be

az 1. ábrán – a FAO adatai alapján – a Föld biomassza-termelését korlátozó tényezőket az

egyes szubkontinenseken. Többé vagy kevésbé a felsorolt tényezők mindegyike kapcsolatos a terület, illetve a talaj vízgazdálkodásával, lévén annak oka vagy következménye. Korlátozott vízkészletek Magyarországon Magyarország gyakran emlegetett édesvíz-gazdagsága csak viszonylagos. Vízkészleteink

ugyanis korlátozottak. A lehulló csapadék a jövőben sem lesz több (sőt a prognosztizált

globális felmelegedés következtében esetleg kevesebb) mint jelenleg (Harnos & Csete, 2008;