A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
5. szekció: Területi vízgazdálkodás - Priváczkiné Hajdu Zsuzsanna, ATIKÖVIZIG: A belvíztározók kapacitásának vizsgálata az ATIKÖVIZIG működési területén
egyéb, más tényezővel nem kellett számoltunk, a feliszapolódásból eredő csökkenést műszaki becslés útján vettük figyelembe. Ennek számszerű értéke az állandó tározók esetében 4,47 millió m 3 , az ideiglenes tározók esetében 1,26 m 3 volt. Műszaki okként említhető pl. a 11.08-as belvízvédelmi szakasz Veker tározójának átsorolása is az állandó tározási kapacitásból ideiglenes tározási kapacitássá, hiszen a tározó elsődleges célja ma már a térségben keletkező termál csurgalékvizek átmeneti tározása (lehetővé téve, hogy a csurgalékvizek csak öntözési időszakon kívül legyenek üríthetőek a rendszerbe), belvizeket a közvetlen környezetét kivéve csakis gravitációsan tud fogadni. Vésztározóként való számontartása továbbra is indokolt. A következő fontos megállapítás a tározók társadalmi-gazdasági okok miatt bekövetkező tározótér csökkenés volt, mely jellemzően a halastavak esetében jelentett számottevő csökkenést. Legnagyobb „veszteségként” a Szegedi Fehértó esetét emelném ki, ahol ugyan az érvényes üzemelési vízjogi engedély alapján 10,5 millió m 3 belvíztározó kapacitás az előírt belvíztározási kapacitás (melyet minden év február 28-ig fenn kellene tartania az üzemeltetőnek), azonban a mai társadalmi-gazdasági helyzetben az igazgatóság ezen elvárást nem mindig tudja a gazdálkodó szervezetnél érvényesíteni. A halastó reális tározókapacitását 5,9 millió m 3 nagyságban javasoljuk figyelembe venni, mely a területi üzemi tapasztalatokon alapszik. A 11.08-as belvízvédelmi szakaszon üzemelő halastavak mindegyikét ideiglenes (vész) tározóként terveztük figyelembe venni. A tározó üzemrendjének kidolgozása és üzemeltetési vízjogi engedélyének módosítása indokolt. A fenti okok miatt az állandó tározók térfogata 7,1 millió m 3-rel csökkent (1,0 millió m 3-es tározót az ideiglenes tározókhoz soroltuk át), az ideiglenes tározók esetében 1,3 millió m 3 a csökkenés. A 11.01 belvízvédelmi szakasz Köröséri vízgyűjtőjén a korábban 1,7 millió m3 belvíztározási kapacitás művelési ág változása miatt indokolt. A korábbi halastavak egy részének helyén a vízkészletek drasztikus lecsökkenése miatt ma már szántó, erdő művelési ágú területeket találunk. Nagyságrendjében jelentős változást jelent a Matyéri tározó 11.01-es belvízvédelmi szakaszon kieső tározókapacitása. A tározó korábbi belvízi tározó minősítésből érvényes üzemelési vízjogi engedély alapján átkerült elsősorban sportcélú hasznosítású víztározónak (Nemzeti Olimpiai Sportközpont). Elsősorban vízminőségi kérdéseket vet fel a tározó belvízcélú hasznosítása, ez a jelen időszakban időnként fontosabb szemponttá válik, mint a mennyiségi kérdés. A tározót vésztározási célra továbbra is igénybe kívánjuk venni. A kieső tározási kapacitásból adódó, valamint a Szeged térségét érintő fejlesztési tervek indukálták igazgatóságunk DAOP forrásból megvalósuló beruházását, amely a Matyéri belvízrendszer fejlesztését irányozza elő, részben a meglévő csatornák részbeni kapacitásának bővítésével, közbenső szivattyútelepek bővítésével/létesítésével, ill. a vízelvezetési útvonal részbeni megváltoztatásával. Tározótér növekményként jelentkeztek a 11.06 és a 11.07-e belvízvédelmi szakaszokon az utóbbi években megvalósult beruházásokként kialakított tározóterek, mint pl. a TiszaMarosszögi Vízgazdálkodási Társulat által megvalósított Pitvarosi tározó (melynek a mai napig földtulajdoni problémák miatt nincsen üzemeltetési vízjogi engedélye), ill. a Szárazéri főcsatornákon vízvisszatartás céljából létesített műtárgyak által lehetővé tett medertározások figyelembevétele. A Banó-tó, korábban ideiglenes tározóként nyilvántartott tározási kapacitása átkerült az állandó víztározók közé, mert egy 2006-os kormányzati beruházás 4
