A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

5. szekció: Területi vízgazdálkodás - dr. Lénárt László, Miskolci Egyetem: Tata, Fényes-forrás, Sport medence környéki vízfakadások kezelésének tervezési munkálatai

Ugyanakkor az előidéző okok egy része változatlanul megmarad, ami nyilván bizonyos mértékű kockázatot hordoz a jövőre nézve. Azon stratégiai döntést azonban, hogy a meglévő medencét eleve fel kell adni, azt igen jelentős költséggel és kivitelezési nehézségekkel fel kell számolni és egy másik, nem lényegesen kedvezőbb geotechnikai adottságú helyen újra kell építeni, jelen fázisban túlzónak, gazdaságtalannak, a fürdő életében üzemszünetnek tartjuk. Véleményünk szerint egy megfelelő víztelenítő rendszer megépítésével komoly esély van a jelenlegi állapot jelentős javítására, a medence esetlegesen szükségessé váló feladásának hosszú időre történő (talán végleges) elodázására, ezért drasztikus megszüntetéses alternatíva helyett a lényegesen olcsóbb, bár kétségtelenül némi kockázattal járó állapotfenntartást javasoljuk. A jelenlegi mérési adataink alapján az valószínűsíthető, hogy közvetlen forrásjáratok reményeink szerint nincsenek. Úgy véljük, hogy elegendő a források fakadó vizét nagyjából a medence fenékszintjén tartani. (Természetesen ezen feltételezet vízszintfelület szigorúan monitorozni szükséges a későbbiek során.) A csapoló elem medencétől számított távolsága kevésbé meghatározó, így az elsődleges cél a forrás vizének minél nagyobb arányban történő megfogása, a fakadási szint csökkentése. Így a központi csapoló elemet a jelenlegi fakadási hely környezetébe, illetve azon helyre érdemes telepíteni, ahol a fúrások a legtöbb, vízjáratokhoz köthető mésztufát, illetve üreget harántolták. Így az ajánlott csapoló rendszer egy központi forrásfoglalásként működő aknából, egy abba torkolló, a kisebb források vizét összegyűjtő és a töltést leürítő drénrendszerből és egy az összegyűjtött vizeket két irányba elvezető rendszerből áll. A tervezési feladat a korábbi fejezetekben részletesen ismertetett geodéziai, geotechnikai és hidrogeológia adatok felhasználásával az alábbi: • 3,0 m belső méretű vízkormányozó akna a sportmedence nyugati oldalán a forrásfakadások területén, • a vízkormányozó akna és a sportmedence között a medence hosszanti oldalával párhuzamos nyomvonalú drén vezetékek, • a vízkormányozó aknából a Mikovínyi árokba csatlakozó, forrásvíz elvezető csatorna, • a vízkormányozó aknából a Sarki forráshoz vezető forrásvíz túlfolyó csatorna, A végleges elképzelést a 12. ábrán adjuk meg. A drén vezetékek mellett a tervben előirányozzuk a II. ütemben a közművezetékek és a medence közötti nyomvonalon, a térburkolat alatt létesítendő, tartalék drén vezeték létesítését, arra az esetre, ha az első szivárgó szakaszokkal nem lehetséges megfelelő víztelenítési hatásfokot biztosítani. 13