A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
5. szekció: Területi vízgazdálkodás - dr. Lénárt László, Miskolci Egyetem: Tata, Fényes-forrás, Sport medence környéki vízfakadások kezelésének tervezési munkálatai
A kút jó mérési adataiból a 8. ábrát szerkesztettük meg. A görbe alapján a 2008.12.22 – 2009.05.27 közötti időszak adatait tudjuk elemezni. A 2008.12.22-i 126,22 mBf-i érték 2009.05.27-re 127,33 mBf-i értékre nőtt, ami 1.11 m-es, 7,12 mm/nap emelkedésnek felel meg. Ez csaknem duplája a 2009-2009 közötti időre megállapított értéknek. (Úgy tűnik, a télitavaszi, részben eső formájú csapadékból származó beszivárgás magasabb tavaszi karsztvízszint emelkedést okozott.) Azt tapasztaltuk, hogy a karsztvízszint emelkedésének üteme a 2005-ös, a 2006-os és a 2008-2009-es téli-tavaszi időszakot vizsgálva határozottan emelkedő jellegű (5,5 – 5,9 – 8,7 mm/nap). Ez természetesen nem jelenti azt, hogy gyorsul a visszatöltődés, hanem csak azt, hogy bizonyos időszakokban rövidebb időintervallumokra vonatkoztatva a csapadék hatása az átlagos tendenciához képest eltérő emelkedési sebességet s valószínűleg eltérő hozamemelkedést okoz. Tata, Fényes-fürdő, a felújított karsztvízszint figyelő kút adatai 125.93 126.13 126.33 126.53 126.73 126.93 127.13 127.33 127.53 2008.12.212009.01.102009.01.302009.02.192009.03.112009.03.312009.04.202009.05.102009.05.30 Vízszint [mBf] 2.7 2.9 3.1 3.3 3.5 3.7 3.9 4.1 4.3 Vízszint [m] Vízszint [mBf] Vízszint [m] 8. ábra. Tata, Fényes-fürdő, a felújított karsztvízszint figyelő kút adatai (ÉDUKÖVIZIG adatok alapján Lénárt L.) A karsztvízfigyelő kútban a vízszint 2009.05.27-én 127,33 mBf-i szinten volt, ami a Sportmedence 120.21 mBf-i medencefenekéhez viszonyítva 7,12 m-es vízoszlop magasságkülönbséget – s ennek megfelelő felhajtó erőt – jelent. (A pontos, tényleges hatás nehezen adható meg, mivel a 2. sz. karsztkút a 120,06 mBf-i szinten túlfolyik, hozama pillanatnyilag nem ismert. Hasonlóan nem tudjuk, hogy a források, a vizsgált területen működő vízkilépések valójában milyen mértékben csökkentik a karsztvíz nyomásszintjét.) Felszíni vizek vizsgálata A területünket érintő felszíni vizeknek alapvetően a pillanatnyi magasságára és a korrekt áramlási irányokra, sebességekre voltunk kíváncsiak. Elvégeztük a területünk közvetlen környezetében az aktuális vízszintek meghatározását – ami a Sarki-forrás-tó esetében jelentősen eltért az ismert értéktől – és azt térképen ábrázoltuk. (9. ábra.) A továbbiakban a modellezési vizsgálatoknál, ill. a víztelenítési elképzelések megfogalmazásánál ezeket az értékeket vettük figyelembe kiinduló adatként. 9
