A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Reich Gyula: A nagyvízi meder-használat szabályozása

Látható, hogy a javaslatban első helyen a Tisza (a Szamossal és Krasznával) áll, egyrészt azért mert itt a legégetőbb a nagyvízi meder-használat szabályozása, másrészt a VTT kapcsán Tiszára jelentős részben rendelkezésre állnak azok az előmunkálatok, amelyek a terv részét kell, hogy képezzék. Ez utóbbival hasonló okból került második helyre a Rába, ahol az „Évtized folyója” projekt keretében számos előmunkálat és tapasztalat már rendelkezésre áll. 3. A nagyvízi meder-kezelési terv javasolt tartalma A nagyvízi mederkezelési tervnek tartalmi szempontból két fő blokkja fogalmazható meg: • a nagyvízi meder társadalmi jelentőségének megállapítása: állapotfelmérés, értékelés, célállapot meghatározása • A célállapot elérését ill. fenntartását biztosító intézkedési tervek a meder állapotának fenntartását, helyreállítását, valamint szükségszerinti módosítását szolgáló műszaki, gazdálkodási tevékenység, valamint igazgatási intézkedés meghatározása, illetve kezdeményezése; A két fő blokkot elsősorban a folyó teljes (magyarországi) hosszára kell elkészíteni, egy „Általános Nagyvízi Mederkezelési Terv”-ben. Ez koncepció jelleggel adja meg azokat a szükséges előírásokat, kritériumokat, amelyek alapját képezik a Részletes Nagyvízi Mederkezelési Tervek”-nek A könnyebb kezelés és a szakaszi ellentmondások feloldása miatt kell a tervet két egységre bontani egy általános érvényű folyó kezelési tervre, amely megadja azokat az általános előírásokat, amelyeket minden esetben alkalmazni kell, de ez egy hosszabb szakasz esetében a gyakorlati felhasználásban alkalmazhatatlanná teheti a tervet. Ennek elkerülése érdekében, valamint a helyi adottságokat, vagy igényeket figyelembe vevő és érintettek részéről jobban hozzáférhetővé tehető a közigazgatóságonkénti (önkormányzatonkénti) megbontásban készülő helyi, azaz részletes kezelési tervek elkészítése. 3.1. Általános Nagyvízi Mederkezelési Terv Három tervezési fázisból tevődik össze: alapozó tanulmány (tényfeltárás és metodika meghatározása, alapvető vizsgálatok), célállapot definiálása, valamint a tulajdonképpeni nagyvízi kezelési tervből (komplex kezelési tervből). 3.1.1. Alapozó tanulmány A nagyvízi mederkezelési tervet megalapozó tanulmány a tervezési munka egyik legfontosabb részterve, melyben valamennyi meghatározó szempont kidolgozását el kell végezni. A tervezési munka előkészítésekor meg kell határozni azokat a szempontokat, amelyeket a végrehajtás során követni kell. • területi hatálya, érintettsége (a teljes nagyvízi mederre, vagy csak a nagyvízi levezető sávra korlátozódjon), • komplexen, vagy csak érintettség esetén vizsgálja a hullámtér használatokat az adott területen, • szakterületi integráció az itt működő szervezetek, gazdálkodók, hatóságok és önkormányzatok között biztosított legyen-e. 4