A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - dr. Nagy László, BME: Árvízvédelmi gátak megbízhatóságon alapuló kockázat számításának menete
1. A méretek felvétele és a létesítmény további tulajdonságainak megállapítása hagyományos determinisztikus eljáráshoz hasonlóan, az ott megszokottak szerint történik. 2. Azonos viselkedésű szakaszokra (árvízvédelmi elemekre) kell osztani az árvízvédelmi vonalat a meglévő információk alapján. Csak így tudunk hosszú vonalas földművet kezelni. 3. Az árvízvédelmi elemen belül ki kell jelölni a mértékadó keresztszelvényt a terhelések és ellenállások várható hatása alapján. 4. Minden számottevő tönkremeneteli mechanizmust meg kell állapítani (Nagy 1996) az árvízvédelmi elemre. 5. Meg kell határozni a tönkremeneteli mechanizmushoz tartozó becslési módszert. Ennél a lépésnél minden lehetséges információforrást (iratok, adatbankok, interjúk, történelmi adatok, stb.) és közelítési lehetőséget igénybe kell venni, hogy a valószínűségek lehető legrészletesebb elemzése elvégezhető legyen. Fel kell használni minden elérhető történelmi adatot, hogy összeállításra kerüljön a jelentősebb káresetek listája. A számítással történő becslésnél a határállapotok két lehetséges esetét kell figyelembe venni: a terhelhetőség és a használhatóság határesetét. 6. Becsülni kell a különböző tönkremeneteli mechanizmusok valószínűségét (p fi ) a mértékadó keresztszelvényben. 7. A mechanizmusok tönkremeneteli valószínűsége alapján meg kell határozni az elemet jellemző keresztmetszet eredő tönkremeneteli valószínűségét (p fm ). Külön kell értékelni azokat a tönkremeneteli mechanizmusokat, amelyek időbeli párhuzamosságuk alapján részben átfedést jelentenek (például mentett oldali rézsűcsúszás és meghágásból származó mentett oldali elmosás egy időben), illetve azokat, amelyek több tönkremeneteli mechanizmushoz vezethetnek párhuzamosan (például a hullámzás okozhat vízoldali elmosást, a korona elhabolását, meghágást vagy koronán átcsapás következtében mentett oldali elmosást). 8. Az egyes elemek valószínűsége (p fm ) alapján számoljuk az árvízvédelmi vonal tönkremeneteli valószínűségét (p fl ). 9. Árvízvédelmi vonalak tönkremeneteli valószínűsége alapadat az öblözet, mint rendszer tönkremeneteli valószínűség számításához (p fs ). Árvízvédelmi rendszer tönkremeneteli valószínűsége az árvízvédelmi rendszer részeinek (mint pl. gátaknak, árvízvédelmi falaknak, nyári gátaknak, lokalizációs töltéseknek, stb.) tönkremenetele alapján számítható. 10. Az öblözet elöntési valószínűségét (p fö ) az öblözetet védő teljes rendszer tönkremeneteli valószínűsége (p fs ) alapján határozzuk meg a vízállás valószínűség figyelembe vételével. Figyelembe kell venni az öblözetben és a kazettákban a vízmozgást és feltöltődést. 5. ÖSSZEFOGLALÁS Paradigma váltásra van szükség, az új biztonságpolitikai megfogalmazásnál a veszély elleni defenzív tevékenységről át kell térni a megelőzésre, a kockázatkezelésre és az árvizekkel történő együttélésre, észben tartva, hogy az árvizek megelőzése nem korlátozódhat csak az olyan árvízi eseményekre, amelyek gyakran fordulnak elő. A vízkárelhárítás magában kell, hogy foglalja a ritka eseményeket is. A vezérlő elv a meglévő rendszer olyan fejlesztése kell legyen, amelynél a szerzett jogok nem csorbulnak. Előre lépni, fejleszteni a társadalmi igények kielégítése, a nagyobb biztonság irányába kell. A szerkezeti jellegű intézkedések (a védművek) az árvízvédelem fontos elemei, elsődlegesen az emberi egészség és biztonság, továbbá az értékes javak és tulajdonok védelmét szolgálják. 8
