A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Mrekva László, AXIÁL Kft.: Városi árvízi kockázatkezelés

az áradásokkal szenbeni teljes védelem. Ráadásul az árterek intenzív használata a károk további növekedéséhez vezetett, és minden eddiginél nagyobb összegeket fordítottak az árvízvédelemi intézkedésekre. Dolgozatommal a városi területeken előforduló árvizek kockázatkezelésével, kockázatértékelésével kívánok foglalkozni. A dolgozat központi koncepciója bemutatni azt, hogy hogyan lehet együttesen kezelni a városi árvízkockázat különböző szempontjait, és bemutatni az azokkal történő sikeres gazdálkodást. I. A városi árvíz kockázat okai és hatásai Ahhoz hogy teljes mértékben megértsük a városi árvízi kockázatot, kulcsfontosságú hogy tisztában legyünk magát a kockázatot alkotó különböző összetevőkkel. Gyakran - felületesen szemlélve - kockázat alatt értjük egy extrém esemény vagy veszély előfordulását, melyet a természetes erők vagy a természetes és emberi erők kombinációja idéz elő (pl. árvíz, aszály, földrengés, földcsuszamlás stb.). Noha az ilyen veszélyhelyzetek előfordulása nyilvánvalóan elsődleges előfeltétele, mégiscsak egy összetevője a kockázatalkotásnak. A második összetevő a kockázatalkotásban az a tény, hogy valaki vagy valami veszélyben van, azaz sebezhetővé válik. Ez a széles körben elterjedt meghatározás teszi egyértelművé a kockázat alapszerkezetét. „ A kockázat a veszteség egyfajta valószínűsége, mely a következő három összetevőn alapul: veszély, sebezhetőség és kitettség, ha e három összetevő közül bármelyik növekedik vagy csökken, akkor a kockázat is növekedik vagy csökken ennek megfelelően.” I. 1. A városi árvízi kockázat értelmezése Az árvizek a meteorológiai és hidrológiai szélsőségek kombinációjának eredményei. Ráadásul a legtöbb esetben az árvizekre befolyással van az emberi tényező is. Habár ezek a hatások igen eltérőek, mégis növelik az árvízi kockázatot, hangsúlyozva az árvíz csúcsokat. Ily módon az árvízi kockázatra az épített környezetben a természetes és ember alkotta tényezők következményeként kell tekinteni. Az áradásokhoz hozzájáruló tényezők egyfajta összefoglalása található az alábbi 1. táblázatban. 1. táblázat. áradást előidéző tényezők Meteorológiai tényezők Hidrológiai tényezők Emberi tényezők (melyek a természetes árvízi kockázatot tovább súlyosbítják) • esőzés • ciklonok, • kisméretű viharok, • hőmérséklet, • havazás és hóolvadás. • a talaj nedvességtartalma, • a talajvíz szintje, • a természetes felszíni beszivárgás mértéke, • meder keresztmetszete és az érdesség, • összehangolt lefolyás a vízgyűjtő különböző részeiről. • a földhasználat megváltozása (pl. a városiasodásnak köszönhetően) megnöveli a lefolyást, • az árterek használata (megakadályozva a természetes áramlást), • a szakszerűtlen és nem fenntartható infrastruktúra, • a vízgyűjtő felsőbb területein lehulló jelentős esőzések megnövelik az árvízcsúcsokat, • a klímaváltozás hatásai a csapadék és árvizek terjedelmére és gyakoriságára, • a városi mikroklíma előidézhet csapadékot. 2