A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Körösparti János, Bozán Csaba, HAKI, Pásztor László, MTA TAKI, Kozák Péter, Pálfai Imre, ATIKÖVIZIG, Kuti László, MÁFI: GIS alapú belvíz-veszélyeztetettségi térképezés a Dél-Alföldön

4. ábra. A talajtani tényező területi eloszlása a Dél-alföldi régióban 2.4. Földtani tényező A földtani tényező meghatározásához a felszínközeli vízzáró képződmények elhelyezkedését és vastagságát vettük figyelembe. A tényezőtérképet az Alföld komplex földtani térképezése során kapott fúrási adatok és megszerkesztett térképek feldolgozásával készítette el a Magyar Állami Földtani Intézet. Az egyes képződmények vízáteresztő képességét a Rónai András által kidolgozott ún. agyagossági százalék megállapításával végezték. Az egyes mintákban a 0,02 mm szemcseátmérő alatti frakció súlyszázaléka meghatározható (az agyag és finomkőzetliszt aránya), amely a vízzáróság szempontjából mérvadó. A vízzáró vastagságát és a felszínhez viszonyított mélységét különálló térképeken ábrázolták, majd a két fedvény összedolgozása eredményezte a talajtani tényező térképet. A térinformatikai feldolgozásnál a tényezőtérképek minden diszkrét pontjához egy értékmátrix szerint rendeltek értékeket (4. táblázat). A kapott tényezőértékek fordítottan arányosak a belvízképződés mértékével. A belvizesedés előfordulásának valószínűségét a legfelső vízzáró réteg felszínhez viszonyított helyzete és vastagsága növelheti, vagy csökkentheti (5. ábra). 4. táblázat. A földtani tényező a legfelső vízzáró réteg felszínhez viszonyított helyzete és vastagsága alapján Vastagság Mélység Vízzáró a felszínen <2 m 2-4 m 4-10 m >10 m <1 m 0,2 1,8 3,6 4,8 5 1-2 m 0,1 1,5 2,7 4,2 5 2-4 m 0,1 0,9 1,8 3,4 5 >4 m 0,1 0,3 1,1 3,0 5 Legveszélyesebb Legkevésbé veszélyes 0,1 >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>5 7