A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Hoszták Ferenc, FETIKÖVIZIG: Tisza bal part, Vásárosnamény-Zsurk közötti árvízi védvonalának fejlesztési koncepciója

A Vásárhelyi Terv megalapozása kapcsán komplex vízgazdálkodási, árvízvédelmi stratégia kidolgozására került sor, aminek keretében az árvízi helyzetek kezelésére a következő koncepcionális változatokat vizsgálták meg: - Az árvízvédelmi töltések elbontásával az árterek teljes igénybevétele, - Töltések áthelyezésével a hullámtéri területek szélesítése, - A települések körtöltéssel való védelme. A műszaki, gazdaságossági, társadalmi végrehajthatósági vizsgálatok eredményei alapján készült el a 2004. évi LXVII. Törvény a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséről, és annak végrehajtási intézkedéseiről. A Törvény a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelése kapcsán a következő alapelvek érvényesülését írta elő: a) a Tisza folyó mértékadót meg nem haladó árvizeit elsősorban a mértékadó védképességűre kiépülő árvízvédelmi töltések közötti nagyvízi mederben kell levezetni, melyben – az ökológiai szempontokra is figyelemmel – az árvízvédelmi szempontok elsőrendű érvényesülése érdekében javítani kell az áramlási, vízszállítási feltételeket; b) a mértékadó védképességet meghaladó, töltésszakadással, elöntéssel fenyegető árhullámokat hazai területen árapasztással csökkenteni kell; c) az árvíz szabályozott kivezetését és a folyóba történő szükség szerinti visszavezetését (vagy vízhiányos területre történő átvezetését) szolgáló, műtárgyakból és tározókból álló árapasztó rendszert úgy kell kialakítani és működtetni, hogy az – az árvízvédelmi funkció biztosítása mellett, még a mértékadó árvízszint alatti árhullámok esetében is – hasznosítható legyen az agrár-környezetgazdálkodási, a klímavédelmi és a Tisza-völgy fejlesztésével kapcsolatos programokban előirányzott célok megvalósítása, valamint a természetes élőhelyek fenntartása és gyarapítása során. A tározókban és a hozzájuk kapcsolódó tájgazdálkodási mintaterületeken biztosítani kell – megfelelő vízhozam esetén – az évenkénti, rendszeres sekélyvizű elöntés lehetőségét. A megfogalmazott alapelveknek megfelelően a VTT keretében a következőket kell megvalósítani: a) a Tisza-völgy árvízvédelmi műveinek előírás szerinti kiépítését, összhangban a nagyvízi medrek vízszállító képességének növelésével, a lefolyás elősegítését szolgáló beavatkozásokkal, biztosítva a folyók hullámtereinek táj- és földhasználat váltását; b) a Tisza-völgyben az ártér reaktiválását szabályozott vízkivezetéssel biztosító árvízi tározókat a belső vízkormányzást és a víz továbbvezetését szolgáló létesítményekkel; c) a tározók megépítése és a nagyvízi medrek vízszállító képességének növelése által a Tisza teljes hazai szakaszán a rendkívüli árhullámok csúcsvízszintjeinek 1,0 m-rel való csökkentését; d) a monitoring rendszer és előrejelzés fejlesztését, az árapasztó tározórendszer és a hozzá kapcsolódó tájgazdálkodási vízrendszer üzemrendjének megvalósításhoz igazodó kialakítását; e) az árvízi tározók vízilétesítményeinek megvalósításával összehangolt ütemezésben a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket a tájhasználat váltással együtt. 3