A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Lakosi Ilona, NYUDUKÖVIZIG: A 2008. évi Rába vízminőségi hossz-szelvény vizsgálat tapasztalatai

A hossz-szelvény vizsgálaton a laboratóriumi mintavételi helyeken vízhozam mérés nem történt, az osztrák oldalon a kibocsátások mennyiségét sem bocsátották a szakértők rendelkezésére. Éppen ezért a rendelkezésre álló mért és becsült adatok alapján elvégzett anyagáram vizsgálatok értékelhető eredményt nem mutatnak. Az azonban bizonyos, hogy a szennyezőanyag terhelés döntő hányada Ausztriában kerül a folyó vízébe, hiszen amíg a Rábába közvetlenül Magyarországon napi 200 m

3 ipari szennyvíz kerül, addig Ausztriában napi 7200 m

3 az engedélyezett ipari szennyvízkibocsátás, aminek 75%-a bőripari eredetű. Mindkét oldalon mind a kommunális, mind az ipari szennyvizek legalább biológiai tisztításon esnek át. Magyarországon a répcelaki és a rábacsécsényi szennyvíztisztító telepről kibocsátott vízben néhány szennyezőanyag (ammónia-N, KOI) meghaladta a vízjogi üzemeltetési engedélyben előírt határértéket. Hangsúlyozni kell, hogy a magyar szennyvíztisztítókról kibocsátott szennyvizek összes foszfor tartalma kivétel nélkül az engedélyezett határérték alatti volt. Az Ausztriai szennyvíztisztító telepek értékeléséhez ismereteink (a kibocsátott szennyvíz mennyisége, a nyers szennyvíz minősége) hiányosak. Csak a legfelső, Wolsdorf-i bőrgyárról tudjuk, hogy nem megfelelő az üzem szennyvíztisztítójának biológiai tisztítási hatásfoka. A Raab Survey vizsgálatai alapján mindenesetre feltételezhetjük, hogy az osztrák telepek (Wollsdorf kivételével) biológiailag jól működnek, a kibocsátásokban a BOI

5 a bőrgyárak kivételével 20 mg/l alatti, a legmagasabb ammónia-N koncentráció 7,45 mg/l, a Titz húsüzemben, a legmagasabb összes foszfor koncentráció 1,98 mg/l volt a Wollsdorf-i kibocsátásban. A szennyezőanyag komponensek közül egyedül a felületi feszültség értéke kisebb a bőrgyárakból kibocsátott szennyvizekben a 2007. évben hatályba léptetett 60 mN/m határértéknél. 4. A Magyarországra lépő felszíni víz minőségének értékelése a magyar és osztrák határértékek alapján Az osztrák oldalon a határ előtti utolsó mintavételi hely Neumarkt an der Raabnál volt. Az itt mért vizsgálati eredményeket viszonyítjuk az osztrák határértékekhez, valamint a VKI szerint a folyóvizek jó ökológiai állapotára javasolt kémiai határértékekhez, eltekintve attól, hogy mindkettő éves átlagra vonatkozik. A vizsgált paraméterek mintegy felére ma nincs határérték (pld.naftalinszulfonátok, felületi feszültség), vagy csak magyar javaslat, vagy csak osztrák határérték létezik. A vizsgálati eredmények és a határértékek viszonyának (1. táblázat) elemzését azokra a paraméterekre végeztük el, amelyek a határérték közelében vannak, vagy meghaladják azt. Egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a határszelvényt átlépő Rába BOI5, Nitrit-N és Nitrát-N koncentrációja meghaladja a magyar határértéket, de a mért BOI5 koncentráció az osztrák határértéknek is a közelében van, annak 95%-a. A hőmérséklet és a DOC is az osztrák határérték közelében van. Ha összehasonlítjuk a Raab Survey mérési eredményeit az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által Szentgotthárdon 2008. évben végzett mérési eredmények átlagával (2. táblázat) azt tapasztaljuk, hogy a Raab Survey egyszeri vizsgálati eredményei szinkronban vannak az éves átlag értékekkel. Ezen vizsgálati eredmények alátámasztják, hogy a Rába kémiai állapota a határszelvényben nem megfelelő, szennyezőanyag terheltsége oly mértékű, hogy további terhelése nem kívánatos. 13