A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Gacsályi József, FETIKÖVIZIG: A Túr folyó árvízvédelmi rendszerének fejlesztési lehetőségei a 2001. évi márciusi rendkívüli árvíz tapasztalatai alapján

A jelenlegi lokalizációs tervek 1978-79-ben készültek. Az eltelt időszakban azonban az öblözetek jelentős mértékben fejlődtek. Utak, vasútvonalak jöttek létre, a települések határai kitoldódtak, olyan területek is beépítésre kerültek, melyek nemcsak egy-egy töltésszakadás, hanem már a mértékadóhoz közeli belvíz esetén is elöntésre kerülnek. A fentiekből megállapítható – mint ahogy 2001. évi lokalizáció is megmutatta –, hogy a jelenleg érvényben lévő lokalizációs tervek feladatukat nem töltik be. Töltésszakadások következményeinek meghatározásánál elsődleges cél a kitört víz lokalizálhatóságának, az elöntésre kerülő területek nagyságának, az elöntés mélységének, az elöntés időbeli alakulásának, a víz levonulási útjának a meghatározása. Mindezek alapján meghatározható a lakosság, és az anyagi javak kimentésére rendelkezésre álló idő, illetve a kitelepítés szükségessége, majd ezt követően a kiömlött vízmennyiség, annak területi eloszlása és a leürítés módja, műszaki paraméterei. Mindezek a számítások numerikus hidraulikai modellek segítségével elvégezhetők. A módszertan részletes ismertetése a vonatkozó szakirodalomban megtalálható. A minta tervek 2002-2003-ban három árvízvédelmi öblözetre elkészültek, párhuzamosan összeállították a tervezési útmutató irányelveit. A következő nagy feladat az új lokalizációs tervek kidolgozása az ország valamennyi árvízvédelmi öblözetére. 6.3.5. Nemzetközi kapcsolatok A nemzetközi együttműködés – adottságainkat figyelembe véve –, talán a legfontosabb eleme az árvízkatasztrófák megelőzésének. Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből adódóan szoros függőségi viszony áll fenn mind Ukrajna, mind Románia irányába. A Túr életében fontos mérföldkövet jelenthet a most beadott magyar-ukrán közös pályázat, mely a Batár vízgyűjtőterületének pontos feltérképezését, majd ezek ismeretében a fejlesztések meghatározását, összehangolását tűzte ki célul. 6.4. Fejlesztési javaslatok értékelése A fentiek alapján megállapítható, hogy a térség árvízvédelmi biztonsága szempontjából legkedvezőbb megoldás a Túr felső szakaszán kialakítandó árapasztó tározó, a Tisza visszaduzzasztó hatásával, valamint az árapasztó tározóval érintett töltésszakaszok fejlesztésével együtt. Az árapasztó tározó engedélyes tervei elkészültek, azonban a pályázati lehetőségek hiánya miatt 2015. előtt a kivitelezés biztosan nem fog megkezdődni. A természetnek azonban nem lehet korlátot szabni. Haladéktalanul folytatni kell a töltésszakaszok megközelíthetőségét biztosító koronastabilizációk, illetve megközelítő utak építését, továbbá felkészültnek kell lennünk egy bármikor bekövetkező rendkívüli árvízvédekezés lefolytatásához. Ha biztosítjuk a korábban ismertetett feltételeket, valamint nem engedjük bizonyos területeken elért eredmények romlását, akkor, de csakis akkor reménykedhetünk benne, hogy 2001. csak az emlékeinkben fog tovább élni. 14