A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Gacsályi József, FETIKÖVIZIG: A Túr folyó árvízvédelmi rendszerének fejlesztési lehetőségei a 2001. évi márciusi rendkívüli árvíz tapasztalatai alapján
A védelmi szakaszok magassághiányosak, a 2001. évi árhullámot követően elvégzett fejlesztések, továbbá a Sár-Éger főcsatorna jobb és bal parti töltéseinek kivételével nem érik el a Mértékadó árvízszint + 1 m biztonsági szintet. A védelmi szakaszokon aszfaltburkolat nem található, a stabilizált korona szakaszok aránya 27, illetve 38%. Ennek azért van jelentősége, mert a kivitelezés sajátosságai miatt igazi védősávról nem beszélhetünk. A védősávok földmunkáinak hiányosságai, valamint a holtmeder-keresztezések miatt a töltéslábnál összegyülekező vizek a megközelítést lehetetlenné teszik, így a védelmi beavatkozásokhoz elengedhetetlen szállítási tevékenységet csak a töltéskoronán lehet megvalósítani. 4.3. Kapcsolódó árvízvédelmi szakaszok A 07. 06. számú Magosliget-Tiszakóród, a 07. 05. számú Szatmárcseke-Olcsvaapáti és a 07. 15. számú árvízvédelmi szakaszok teljes hosszban kiépültek, a Szamos kivételével a korona burkolatok aránya megközelíti az 50%-ot. 4.4. Az árvízvédelmi rendszer határon túli elemei A Túr árvízvédelmi rendszerére Románia, illetve Ukrajna területén lévő szabályozási művek jelentős hatással vannak. A Túr romániai szakaszán a töltések hossza 77,20 km, kiépítettségük 5%-os előfordulási valószínűségű maximális vízhozamnak felelnek meg. Az 1970. májusi árvizek kártételei után, 1972-ben felépítették a Kányaházai völgyzárógátat és tározót. Első üzempróbája 1974 júniusában volt, de véglegesen csak 1979-től lett vízzel feltöltve. A tározóba befolyó patakok 375 km 2 kiterjedésű vízgyűjtőterületről (a teljes vízgyűjtő 30%áról) gyűjtik össze vizeiket. A tározó térfogata 23,1 millió m 3 , ebből 20,4 millió m 3-t árhullám csökkentésre tartalékolnak. Üzemi szinten a 4,7 km hosszú és 1,2 km széles tározó vízfelülete 382 ha. A fenékürítőn, zsilipeken, és az árapasztó bukón együttesen legfeljebb mintegy 200 m 3 /s vízhozamot lehet egyidejűleg kiengedni. Terv készült, de eddig nem valósult meg a Talna patak bevezetése a Kányaházai tározóba. Ez a vízátvezetés 599 km 2-re növelné a tározó vízgyűjtőterületét, ami a teljes túri vízgyűjtőterület 50%-át tenné ki. Az évi maximális vízhozamok statisztikája szerint a tetőző vízhozamok átlaga csökkent, tehát a tározó üzembe helyezése miatt az árhullámok csúcsai lényegesen ellapultak, csökkentve az árvízveszélyt, ugyanakkor az árhullámok apadó ága hosszabb időtartamú lett. A Túr vízrendszere ukrán területtel a Palád patak részéről van érintve, mely az összegyűjtött belvizeket vezeti szabályozottan a Túr folyóba. Romániából érkező árhullám esetén a Palád patak elméletileg többletterhelést nem jelent, mivel árvízkor a Paládon nem érkezik víz, hanem ellenkezőleg, elfolyik. Az eddigi árvizek tapasztalatai alapján foglalkozni kell azonban a Tisza, illetve a Batár patak ukrajnai területen lévő szakaszának hatásaival is. 1998., valamint 2001. árvíz is megmutatta, hogy a külföldi területen bekövetkező gátszakadásokból kiömlő vizek a terepviszonyokból adódóan a Palád patak völgyén vonulnak le, ezáltal szintén a Túr folyót terhelik. Jelenleg jelentős töltésfejlesztési munkák folynak ukrajnai területen, melynek keretében a tiszai védvonal mellett erősítik a Batár jobb parti védtöltést is. 5. A 2001. évi árvíz 5.1. Az árvízvédelmi rendszer állapota az árvíz előtt Az árvizet megelőzően a védelmi szakaszok sem magasságilag, sem keresztmetszetileg nem feleltek meg az előírásoknak. Védekezés szempontjából nagy jelentőséggel bíró korona 7
