A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Gacsályi József, FETIKÖVIZIG: A Túr folyó árvízvédelmi rendszerének fejlesztési lehetőségei a 2001. évi márciusi rendkívüli árvíz tapasztalatai alapján

bukógát kialakítására volt szükség. A Túr árvizeitől mentesített, eredeti 63,6 km hosszú ősmeder vízpótlására Sonkádnál duzzasztó, illetve Osztó zsilip épült. Az átmetszésekkel lerövidült, valamint az újonnan épített folyószakaszt két oldalról betöltésezték. A szabályozási munkák 2. részét a Tisza, Batár, illetve a Szamos árvízvédelmi töltéseinek megépítése jelentette. Végül a töltések által kizárt belvizek szabályozott elvezetésére csatornahálózatok és zsilipek kerültek kialakításra. 3. ábra. Az „ásott” Túr építésénél alkalmazott István kotró 3.2. Árvízvédelmi fejlesztések 1948 után A Társulat művei 1948-ban állami kezelésbe kerültek. A XX. század első felében kialakított műveket a következő időszak árvizei próbára tették. Az árvizek levonulását követően folyamatosan végezték a töltések erősítését. Legnagyobb munkálatokat az 1970-es árvíz után folytak, mikor megépültek az ország „idegen” árvizek elleni védelmét biztosító zárógát rendszerek. A XXI. század elejére az előírásoknak megfelelően kiépült a Tisza bal parti védvonal Olcsvaapátitól Tiszabecsig, továbbá a Batár bal parti, illetve a Szamos jobb parti árvízvédelmi töltések teljes hosszban. 3.3. Nevezetes árvíz - 1970 Az 1970-es év első hónapjaiban régóta nem tapasztalt zord, havas idő volt. Május elején, főleg a Tisza és Szamos hegyvidéki vízgyűjtőjében 30-40 mm csapadék hullott, mely a felszínt áztatta, a folyómedreket feltöltötte. Május 12-én aztán a Kraszna kivételével valamennyi folyó vízgyűjtőterületén heves, 60 mm-t meghaladó esőzés volt. Egyes helyeken a csapadékmennyiség meghaladta a 100 mm/napot. A határszelvényekben az esőzéstől számítva 24-36 óra múlva tetőztek a vízállások, így megyénkben csak pár óra felkészülési idő maradt a védekezésre. A Tiszán, a Szamoson és a Túron közel egyidőben tetőztek az árhullámok és majdnem egyszerre értek Vásárosnaményhoz, ahol 912 cm-es tetőző vízállást mértek, ami meghaladta az 1888. évi LNV-t. Az áradás olyan hevesen jött, hogy a Tisza tiszabecsi vízmércéjén május 13-án délben 250 cm volt a vízállás, de másnap reggel 6 órára 680 cm-re emelkedett. Ez 107 cm-rel haladta meg a korábbi maximumot. Eközben a határon túl átszakadt a Tisza gátja. A víz az ottani településeket szinte szétrombolta. A tiszai árhullám magassága Tiszabecs, 4