A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Gacsályi József, FETIKÖVIZIG: A Túr folyó árvízvédelmi rendszerének fejlesztési lehetőségei a 2001. évi márciusi rendkívüli árvíz tapasztalatai alapján
ággal egyesülve éri el a Szatmári-síkság ot, és Garbolcnál , a Román-Ukrán-Magyar hármashatár közelében lépi át a magyar-román határt. A Túr medrének hossza az eredettől a Tiszába való beömlésig 146,5 km volt. A sonkádi "Kisbukó" (osztómű) és a korábbi tiszai torkolat közötti 62 km-es meder ma már árvi zektől mentes. Mellékvizei a Rossz völgy (Valea Rea), Fehér völgy (Valea Alba), Kislekence (Lechincioara), Tarsolc (Tarsolt) az Avasi medencében gyülekeznek. Kányaháza után csökken a folyó esése, a hegyvidéki jelleg átvált dombvidékire. Ezután veszi fel balról a Talna és a Rakta patakokat, majd jobbról a Turcot. A román-ukrán-magyar hármashatártól a Tisza 724 fkm-es szelvényéig, ahol a torkolata található, még két nagyobb vízfolyást vesz fel: a Palád patakot, és a Sár-Éger főcsatornát. Vízgyűjtő területét északról a Tisza, délről a Szamos vízgyűjtője határolja. 1261 km 2 összterületéből 944 km 2 (75%) határon kívülre, 317 km 2 (25%) Magyarország területére esik. 1. ábra. A Túr folyó vízgyűjtő területe Túr vízgyűjtő domborzata: A felső szakasza vulkanikus eredetű középhegység. Legmagasabb pontja az 1241 m magas Kerek csúcsnál van, amely a Gutin hegység északnyugati részén lévő Rozsály vonulathoz tartozik. Az ettől északra lévő Avas hegységben ennél kisebb 600-800 m-es magasságok jellemzőek. A Rozsály és Avas hegykoszorúja veszi közre az Avasi medencét. Ettől nyugatra kezdődik a Szatmári síkság, amelynek délkelet-északnyugat irányú (26 cm/km) esése van. Ez a tájegység alföldi jellegű, legalacsonyabb és a legmagasabb pontja között még 15 m-t sem tesz ki a magasságkülönbség. Túr vízjárása és vízkészletei: A Túr folyó vízjárását döntően a határon túli tényezők befolyásolják. A fenti fejezetekben említettek szerint a hegyvidéki szakaszokon bőséges a lefolyás. Az évi középvízhozamok átlagértéke a Túron Avasfelsőfalunál 0,99 m 3 /s, Túrterebesnél 9,19 m 3 /s, Garbolcnál 9,66 m 3 /s. Bár az adatokból az mutatkozik, hogy folyó vízkészlete megfelelő, azonban eloszlása igen szélsőséges. A tavaszi áradások alkalmával meghaladhatja a 290 m 3 /s-ot, nyári időszakban viszont az 1 m 3 /s vízhozamot sem éri el. A garbolci szelvényben a havi lefolyás csúcsértéke februártól áprilisig terjedő időszak valamelyik hónapjában jelentkezik. 2
