A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Andó Mihály, dr. Fekete Endre, Vidács Lívia, Busa-Fekete Bertalan, ATIKÖVIZIG: Maros hordalékkúp állapotának és potenciális szennyezőforrásainak értékelése
A hordalékkúp az Alföld nagytájon, azon belül a Körös-Maros köze középtájon helyezkedik el. A Körös-Maros köze középtájon belül a Békés-Csanádi-hát kistájcsoporton található. A kistájcsoport kistájai, melyek a víztestet felépítik: a Csanádi-hát és a és Békésihát, A Csanádi hát Domborzati adatok: A 97 és 104 m tszf-i magasságú lösziszappal fedett síkság. Ez lényegében a Magyarországra eső marosi hordalékkúp központi részének D-i fele. Orográfiai domborzattípusát tekintve alacsony ármentes síkság, amely enyhén D-DNy-nak lejt. Átlagos relatív relief értéke (1m/km 2 ). A felszíneken a partidűne-vonulatok és az egykori folyóágak gazdag formaegyüttest alkotnak. A nagyobb dűnék közötti részek, illetve a mélyebb fekvésű kiterjedtebb laposok rossz lefolyásúak. Békési hát Domborzati adatok: A 83 és 105 m tszf-i magasságú kistáj, enyhén Ny-ÉNy felé lejtő, változatos folyóvízi és szélhordta üledékekkel fedett hordalékkúp-síkság. Átlagos relatív relief értéke 2,5 m/km 2 , K-en nagyobb, Ny-on alacsonyabb értékek jellemzőek. Az országhatári közeli felszínek az ártéri szintű síkság, a továbbiakban az alacsony ármentes síkság orográfiai típusába sorolhatók. A kistáj területe a Marosi hordalékkúp Magyarországra eső részének központi szárnya. Felszíni formái folyóvízi és eolokus folyamatokkal keletkeztek. Földtan A víztest területének földtani viszonyait alapvetően megszabják a medence aljzatát felépítő alaphegység szerkezeti viszonyai. DK-i irányból, Hegyalja és Arad felől egy ÉNy-i irányban lejtő, kb. 2000 m-es mélységben elhelyezkedő alaphegységi magaslat nyúlik be egészen Orosháza – Battonya vonaláig. A kiemelt aljzaton a pannóniai és negyedidőszaki képződmények kisebb vastagságban fejlődtek ki, és magasabb helyzetben vannak, ami a felszíni domborzatban is megmutatkozik. Az orosházai pannon háton települt pleisztocén korú folyóvízi és eolikus üledékek (Maros egykori hordalékkúpjának az anyaga) felszíne kb. 10 m magasságkülönbséggel emelkedik ki a Tisza-völgy és a Körös-völgy 80-85 m tszf. magasságban elhelyezkedő síkságából. A felszínnek a folyók árteréből történő kiemelkedését mutatja, hogy a terület fedőképződménye főleg lösz (Békési lösztábla), amelynek anyaga homokos, iszapos, folyóvízi üledékekkel kevert ún. infúziós lösz. A löszhátakat a Maros egykori ágai járják át. A pleisztocén folyóvízi üledékek vastagsága 320450 m, Mezőkovácsházától ÉNy felé, Nagyszénás-Gádoros irányába vastagodnak. A negyedidőszaki képződmények talpa a hordalékkúp D-i részén, a Battonyai magaslaton ~300 m mélységben található, míg ettől északra mélyebben, Kevermes-Lökösháza térségében ~350 m-ben. A hordalékkúp D-DK-i részétől a negyedidőszaki képződmények ~350 m-ről a víztest nyugati pereme mentén ÉÉNy felé Orosháza irányába hirtelen kivastagodnak. A hordalékkúp ezen déli területére a 10-30 m vastag ártéri, és övzátony fáciesű sorozatok váltakozása a jellemző. Battonya-Mezőhegyes-Mezőkovácsháza térségében a felső 100-120 m-t nagyvastagságú, homokos és agyagos rétegek sűrű váltakozásából felépülő jellegzetes hordalékkúp fácies jellemzi, amelyben néhány m vastagságú kavicsos homok közbetelepülések is találhatóak, jelezve a forrásterülethez való viszonylag közeli helyzetet. Kavicsos homoklencsék még a -100-130 m mélységintervallumban fordulnak elő Mezőhegyes térségében, de ezek – a felső szakaszon található kavicsos homokrétegekhez hasonlóan – kis távolságon belül kiékelődnek. Tótkomlós térségében a felszín alatt ~100-150 m mélységtartományban egy 50-60 m vastag nagykiterjedésű homoktest található, amely ÉÉNy felé Orosháza térségéig követhető. A fentiekben vázolt földtani képnek megfelelően a víztest területének hátsági részét folyóvízi 3
