A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

3. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - Sziebert János, EJF: A Dunaszekcső - Országhatár közötti dunai hajóút áteresztőképességének javítása

Az átvágásokkal megrövidített meder esése megnőtt, a szabályozási művek beépítésével szélessége korlátozottá vált, ennek következtében a medermélyülés megindult és ma is tart. A folyószabályozás az ármentesítési munkálatokkal együtt célját elérte; a jeges árvizek veszélye nagymértékben csökkent, biztosítható az előírt méretű hajózóút, az árvízvédelmi művek megakadályozzák a mentett oldal árvízi elöntését, védik településeinket, ipari létesítményeinket, lehetővé teszik a mezőgazdasági művelést. Ugyanakkor ennek hátrányait is érezzük, mert természetes állapotában a Duna-meder változékonysága, a mellékágak és holtágak dinamikus kialakulásával, elhalásával, méreteiben és vízellátottságában rendkívül sokféle vizes élőhelyet biztosított. Ezek az élőhelyek gyorsan változtak, de változatosságuk mindig nagy volt. A folyószabályozás ezt a folyamatot fagyasztotta be, több mint 100 évvel ezelőtt. 3. A Dunaszekcső – déli országhatár közötti szakasz részletes hajózhatósági vizsgálata Az előző fejezetekben tárgyalt múltbeli történések a folyó életében ma adottságokká váltak. A hajózóút kialakításában ezt messzemenően figyelembe kell venni. Nem tervezhetünk olyan megoldást, amely az eddigi szabályozási célokkal szembemegy, vagy azokat nem veszi figyelembe. Tanulmányunknak célja, hogy a hajózhatóság feltételeit megvizsgáljuk és korlátozást jelentő helyekre megoldást javasoljunk. Emellett az is cél, hogy olyan tervezési módszert dolgozzunk ki, amely az eddigieknél nagyobb hatékonysággal biztosítja a hajóút tervezését, kitűzését. Az új módszer kiaknázza messzemenően az informatika nyújtotta lehetőségeket. Ennek megfelelően a tervezés kezdeti fázisától, az adatgyűjtéstől kezdődően a végtermék előállításáig, annak közzétételéig minden ponton jelen van, az informatikai eszközök alkalmazása nélkül a módszer nem is használható. 3.1. A terepi adatgyűjtés A terepi mérések munkafolyamatai: • mederfelmérés: medergeometria meghatározása o alappont hálózat telepítése o mederfelmérés • vízhozammérések és vízfelszínrögzítés o vízhozammérések o vízfelszín rögzítés és bemérés • áramlási irány és sebesség mérések o iránymérés a mintavételi helyeken o mezőszerű iránymérés a folyószabályozási művek környezetében 3.2. Digitális medermodell készítés A digitális terepmodell készítéséhez az Autodesk termékét, a CIVIL3D szoftver használtuk. A szoftver előnye a nagy pontkapacitás és a rugalmas, dinamikus felületkezelés, megjelenítés. Hátránya az erős számítógépigény és a modellképzés egyszerűsége. A szoftverben alkalmazott terepmodell a szomszédos pontokból szerkesztett háromszög síklapok halmaza. A háromszögek képzése nem veszi figyelembe a felmérés sajátosságát, nevezetesen azt, hogy a mederfelmérések szelvényszerűen helyezkednek le. A szelvényen belüli pontsűrűség 2 -6 m, a szelvények egymástól való távolsága 50 100 m. Így a háromszögek halmazának hegyesszögűnek kell lenni ahhoz, hogy a medret jól leképezzük. A mérőcsónak nem képes tökéletesen a szelvényben egyenes mentén mozogni, így a számítógép sokszor a mederben keresztirányban képez hegyesszögű, hosszúkás háromszögeket, 15