A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

3. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - Sziebert János, EJF: A Dunaszekcső - Országhatár közötti dunai hajóút áteresztőképességének javítása

A magyarországi Duna szakasz hajózhatóságának javítására számtalan tanulmány készült az elmúlt 2 évtizedben, de a koncepciók elemzése, elfogadása és kivitelezése nem valósult meg. Miután az utóbbi évtizedekben a hajózhatóság érdemben nem javul, sőt több helyen a medersüllyedés miatt romlott, az EU felszólította a Magyar Köztársaságot, hogy a TEN-T (Trans-European Network - Transport) program keretében 2007 után valósítsa meg a "Duna Hajózhatóságának Javítása" c. projektet. A projekt megalapozásához komplex tanulmányt kell előállítani, amely tartalmaz helyzetfelmérést, feladat megjelölést és költség/haszonelemzést. A tanulmányra a GKM Hajózási Főosztálya 2005. június 17-én nyílt ajánlati felhívást tett közzé az EU-ban. A tanulmányt a VITUKI" Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht. által vezetet konzorcium készítette, konzorciumi tagok: az AQUAPROFIT Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt., az ÖKO Zrt., a VTK Innosystem Kft., és alvállalkozók: az Őkoplan GIS Kft., a COWI Magyarország Kft., a VUVH (Szlovák Köztársaság) A tanulmány a teljes magyarországi Duna szakasz hajózóút javításának kérdéseivel hagyományos folyószabályozási módszerekkel foglakozott. A megrendelő a vízlépcsőzéssel történő megoldást kizárta, így az még említésre sem került, mint lehetséges megoldás. A tanulmány kitér az integrált folyógazdálkodásban felmerülő egyéb kérdésekre, különösen a vízbázisok védelmére és a mellékágak rehabilitációs kérdéseire. A tanulmányban a Duna morfológiai változásai, különösen a medersüllyedés és annak következményei nem kapnak nagy hangsúly. A tanulmány pillanatfelvételként a jelenlegi korlátozó tényezők feloldására hagyományos folyószabályozási módszerekkel megoldásokat javasol (sokszor korlátozott méretű hajóút kialakítással), de nem vizsgálja távlati hatásait megoldásainak. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben megfogalmazott valamennyi prioritásnak megfelelő projekt megvalósítása nélkül az ország kiemelkedően jó geopolitikai adottságaiból adódó ígéretes piaci és gazdasági lehetőségeket a magyar folyami hajózás nem, vagy csak alig lesz képes kihasználni. 2.1. A Duna mederváltozásai A folyam alakulásáról részletes információk, csak a térképezés kezdetétől állnak rendelkezésre. Az első említésre méltó mű Marsigli 1696-ban készült műve (3.ábra). Ebben az időszakban a Duna főága a Keleti-ág (Baracskai-Duna, amelyből csak a XIX. században terelődött a víz a Nyugati-ágba. A Duna térképezése a bécsi udvari kamara irányításával a XVIII. Század második felében kezdődött. A felmérés még nem terjedt ki az egész Dunára, hanem csak az esetenként szabályozásra való szakaszokra szorítkozott. A Dunáról az 1780-as években, a birodalom első katonai térképezésekor készült mű még nem vízrajzi céllal készült (4. ábra). 3. ábra. A Duna Baja - Apatin közötti szakasza (Marsigli, 1698) 6