A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

3. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - Láng Mercédesz, VKKI: A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület javaslata a Duna szigetközi szakaszának vízszintemelésére

megoldást a helyi lakósok is támogatták, a szigetközi mellékágrendszerben a csónakok, kajakok és kenuk voltak jellemzőek, nagyobb vízi járművekkel csak a főmederben lehetett találkozni. A régi kikötők felújítása, infrastruktúrájuk fejlesztése azonban lehetőséget biztosít a jachttal érkezők számára a kikötésre, a csónakok bérelhetőségének megteremtése pedig arra, hogy ők is megtekinthessék Szigetköz szépségeit. Az erdészeket az évenkénti árasztás lehetőségei és a hullámtéri vízszintek szabályozhatósága érdekelte a legjobban. Mivel a fenékküszöb rendelkezik mozgatható szerkezettel, a hullámtéri vízpótló üzemeltetése megmaradhat a Szigetközi Üzemelési Bizottság irányítása alatt, ahol a helyi természet- és környezetvédelmi szakemberek, erdészek, a gazdaság szereplői, civil szervezetek közösen határozzák meg a lehetőségek keretein belül, hogy a Vízügyi Igazgatóság milyen üzemrendet kövessen. Az energetika sem maradt le, már a modellezés folyamán érdeklődtek a várható vízszintkülönbségekről. Az energiatermelés azonban nagy óvatosságot igényel. Tapasztalat, hogy ahol mezőgazdasági vagy természetvédelmi célból állami pénzen felépül egy duzzasztómű, ott előbb-utóbb megjelennek az energetikai szakemberek is. (pl.: Nick, Dunakiliti) A tervezett műtárgyak megfelelő turbina mellett biztosítják az energiatermeléshez szükséges vízszintkülönbséget. De a SZITE javaslatának célja a természeti értékek védelme, Szigetköz ökológiai potenciáljának elérése. Ugyanakkor el lehet gondolkodni osztrák példákon, ahol az energiatermelést alárendelik a természeti értékek védelmének és az energiatermelésből származó haszon egy részét a vállalkozó a vízszintemelésben érintett térségben hasznosuló természetvédelmi kutatások és fejlesztések céljára köteles átadni. HEC-RAS 1D numerikus modellezés A fizikai modell méretaránya nem tette lehetővé a kisvizek megbízható vizsgálatát. 2009 tavaszán módomban állt ilyen irányú képzésben részt venni, vizsgamunkámul ennek a vizsgálatnak kisvizes részét választottam. A numerikus modellt a fizikai modell felépítéséhez használt keresztszelvényekből építettem fel a Duna 1840-1806 fkm szakaszán, tehát egyben a korábbi két modellt. (2002. áprilisi mederfelmérés) A modell egyenlőre nem tartalmazza a szigetközi ágrendszert, mert ennek felépítése jelentősebb időt igényel, mint ami rendelkezésemre állt. Ezért az alsó kapukon a visszafolyást pontszerű vízhozamnak tüntettem fel és csak az Ásványi mellékág alsó szakaszát, valamint az ebből kitorkolló Bagaméri mellékágat építettem be. Amit a fizikai modell”magától” tud, vagyis a sarkantyúk között az áramlásból kizárt területeket, azt a numerikus modellnek meg kellett határozni, így a keresztszelvények interpolálással 480 db-ra duzzadtak. 16