A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Lakosi Ilona, NYUDUKÖVIZIG: A 2008. évi Rába vízminőségi hossz-szelvény vizsgálat tapasztalatai
A 2008. ÉVI RÁBA VÍZMINŐSÉGI HOSSZ-SZELVÉNY VIZSGÁLAT TAPASZTALATAI LAKOSI ILONA NYUDUKÖVIZIG 1. Előzmények Szentgotthárdon a Rába duzzasztó alvízi bögéjében az ezredfordulótól időszakonként változó intenzitású habzás tapasztalható. Ez a jelenség a magyar oldalon kiváltotta a lakosság és a civil szervezetek tiltakozását, ugyanakkor Ausztria és Magyarország között feszültséghez vezetett. 2008. év elején a habzás ismét erősödött, ezt jól szemlélteti az 1. ábra. Annak ellenére, hogy ebben az időben a probléma megoldására már folyamatban volt a magyar és az osztrák környezetvédelmi miniszter dr. Fodor Gábor és Dipl. Ing. Josef Pröll között létrejött megállapodás alapján a Rába Akcióprogram végrehajtása, a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság a Sopronban megtartott 2008. február 20-i rendkívüli ülésén – a magyar fél kezdeményezésére – a közös Rába vízminőségi hossz-szelvény vizsgálat, a Raab Survey 2008 elvégzéséről határozott. A vizsgálat célja az ismereteink – nyugodtan mondhatjuk – tudományos szintű bővítése, a habzási jelenség okainak, a vízminőség változás okozóinak feltárása. A közös vizsgálat kiterjedt a Rába teljes hosszára (322 km), a forrásvidéktől a Dunáig. Ehhez hasonló széleskörű, határokon átnyúló kutatási program ez idáig csak a Dunán és a Rajnán zajlott. 1. ábra. Összegyűlt hab a szentgotthárdi duzzasztó bögéjében 2. A vízminőségi hossz-szelvény vizsgálat végrehajtásának ismertetése A Rába hossz-szelvény vizsgálat során a kétoldalú megbízhatóság erősítése érdekében az osztrák és a magyar szakértők mindkét ország területén együtt dolgoztak. A mintavételezés is illetve a laboratóriumi feldolgozás is párhuzamosan történt. A laboratóriumi vizsgálati eredmények összehasonlíthatósága, valamint a későbbi viták elkerülése céljából az elemzések megkezdése előtt közös minőségbiztosítási rendszer került felállításra. A mintavételezésre 2008. június 30.-július 15. között került sor. A Rába vízjárása Szentgotthárdnál a mintavétel kezdetekor az évi közepes vízhozam (16,8 m 3 /s) alatt, de jelentősen a kisvíz (6,3 m 3 /s) fölött volt. Az utolsó két mintavételi napon azonban a vízgyűjtő területen lévő esőzések miatt az évi közepes vízhozamot jelentősen meghaladta. Az eredmények kiértékelése 2009. szeptember végére fejeződött be. Az elvégzett munkáról készült kétnyelvű Zárójelentés a
