A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
3. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - Gulyás János, FETIKÖVIZIG: A Szamos folyószabályozásának és hajóútjának koncepció-terve
A Szamos 415 km-es teljes hosszából csak 50 km esik a jelenlegi magyar határon belülre. A folyó az Erdélyi-medence északi részének vizeit fogja össze. Két fő ága közül az egyik a Radnai-havasokat délről kísérő Nagy-Szamos, a másik az Erdélyi-szigethegységben, a Biharhegység keleti lejtőjén eredő Meleg-Szamos és a Gyalui-havasokban fakadó Hideg-Szamos egyesüléséből keletkező Kis-Szamos. A Nagy-Szamos forrása 1558 m magasan fekszik, míg a Meleg-Szamos 1358 m-ről, a Hideg-Szamos 1683 m-ről indul útjára. A Nagy-Szamos hossza az egyesülésig 119,6 km, vízgyűjtőjének kiterjedése 5034 km 2 . Főbb mellékvize a Sajó, valamint a Sajóba torkolló Beszterce. A Kis-Szamos 3804 km 2-nyi terület vizeit gyűjti össze. Mellékvize a Nagy-Szamossal való egyesülés közelében beömlő Füzes. Az egyesült Szamosnak két nagyobb mellékfolyója van. Egyik az Almás, a másik a Lápos, amely a Lápos és a Gutin hegységekben erednek. A Szamos teljes vízgyűjtő területe összesen 15882 km 2 , amely így nagyobb, mint a befogadó Tiszáé. Szembetűnő emiatt, hogy a Szamos vízhozama a sokévi átlag szerint 134 m 3 /s, míg beömlése helyén a Tisza 203 m 3 /s mennyiségű vizet szállít. Ennek az a magyarázata, hogy a Szamos vízgyűjtője a magas hegyekkel való zártsága miatt csapadékban jóval szegényebb, mint a Tisza forrásvidéke. A mederesés a hegyvidéki szakaszon 16 m/km, a síkvidéki rész román szakaszán átlagosan 0,64 m/km, míg a magyar szakaszon átlagosan mintegy 0,22 m/km körül alakul. A Szamos hordalékjárása A folyók nemcsak vizet és jeget, hanem hordalékot is szállítanak. Kétféle hordalékot különböztetünk meg a görgetett és a lebegtetett. A folyók felső szakaszán mindkét hordalék, az alsószakaszon csak lebegtetett hordalék található. A Szamos három jellegzetes folyószakasza közül a legfelső, a nagy esésű hegyvidéki szakasz a romániai Sikárlóig tart, itt éri el az alföldet. A Kis-Sikárló és Csenger közötti középső szakaszon szabályozottnak mondható mederben folyik, sok kavicsot görget magával, Csengernél viszont már inkább durva homokot hord. Csenger és a torkolat közötti alsó szakaszon a meder kis esésű (0,22 m/km), a hordaléka éles szemű homok. A Szamos – a víztömeg és a hordaléktömeg arányát tekintve – Magyarország leghordalékosabb folyója. A felső folyószakaszról szállított agyagos, márgás hordaléktól a legkisebb vízszintemelkedésnél is sárgásbarna, zavaros a vize. 7
