A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
3. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - Dávid Zoltán, Seres István, FETIKÖVIZIG: Az Igazgatóság folyószabályozási koncepciója a Tisza és a Szamos folyókra
számítva önmagában tekintélyes jégmennyiséget jelent, a tapasztalat szerint a jeges árvizek nem jelentenek közvetlen fenyegető veszélyt. Ugyanis ha a jég megindulása idején egyes élesebb kanyarokban, vagy kivételesen elzátonyosodott szakaszokon, jelentkeznek is nagyobb jégtorlaszok, amelyek lényeges helyi duzzasztást okoznak, az érkező víz általában lefolyást talál a hullámtéren; ha pedig a vízszint és az érkező vízmennyiség tovább emelkedik, akkor a torlaszt megbontja, felemeli, és tovább szállítja. Esetleg lejjebb több helyen megismétlődik ugyan ez a folyamat, vagyis a jég levonulása általában lüktetés-szerűen történik. Előfordulhat az is, hogy az áradó víz a jégpáncélt feltöri, felemeli, és egy részét elviszi, más részét a kétparti hullámtérre nyomja ki, de ott tovább szállítani már csak akkor tudja, ha az áradás nagyobb magasságot ér el és a hullámtéren számottevő mennyiség folyik le. A jég megjelenése általában december hónapban, távozása márciusban történik. A folyón leggyakrabban januárban és februárban találunk álló jeget. A már fentiekben említett VITUKI által elkészített koncepció tervben – a VO szelvényekben – készültek a jégszállító képességre vonatkozó számítások. Ezek az erre épülő Általános Szabályozási terv készítésekor a jellemző szakaszokra vonatkozóan kiegészítésre kerültek kiegészítésre. Az elmúlt időszakban a folyó jégszállító képességének számításához szükséges paraméterek, úgy, mint az átlagos szélesség, illetve a víz középsebessége nem változott, így azok továbbra is elfogadhatók, figyelembe veendők. Szakasz helye Meder szélesség (B) (m) Közép- sebesség (Vk) (m/s) Jégszállító- képesség (B x V k ) (m 2 /s) Megjegyzés Tiszabecs--Tiszakóród 85 1,25 106,25 Tiszakóród-Vásárosnamény 100 1,02 102,00 Vásárosnamény-Záhony 140 0,86 120,40 Záhony-Dombrád 140 0,69 96,60 Dombrád-Tiszabercel 150 0,11 16,50 Duzzasztott Tiszabercel-Tokaj 160 0,09 14,40 Duzzasztott A táblázatból jól látható, hogy a duzzasztott tér jégszállító képessége igen kicsi. A jég levonulása általában a felső szakaszról indul meg egy kisebb árhullámmal, majd a duzzasztott tér még álló jegének támaszkodva összetorlódik, ezért gyakran jégtörőhajókkal kell beavatkozni a jég zavartalan továbbvezetése érdekében. A korábbi évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a Tiszabecs-Záhony közötti Tisza szakaszon keletkezett torlódások általában beavatkozások nélkül megszűnnek, illetve tovább haladnak. A Dombrád térségében összetorlódott jég komoly árvízveszélyt jelent, ha nincs elég idő a böge jégtelenítésére a jég megindulása után és egy vagy több újabb árhullám érkezik. Összességében elmondható, hogy a jégmegállás szempontjából veszélyes helyek zömét kedvezőtlen kanyarulatok, illetve a medervándorlásra, zátonyosodásra hajlamos folyószakaszok, valamint a hídpillérek jelentik. Szamos folyó esetében A Szamos csengeri vízmércéjénél észlelt jégjelenségeket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az emberi tevékenység hatására a jégviszonyok jelentősen megváltoztak. Az emberi beavatkozásokkal kapcsolatban a folyószabályozást kell megemlíteni. Az eddig végzett szabályozásokkal kapcsolatban megállapítható, hogy kedvező hatással voltak a jégjárás alakulására. A 40 %-os jégbeállási és torlódási gyakoriság napjainkra jelentősen csökkent. A 8
