A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
3. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - Dávid Zoltán, Seres István, FETIKÖVIZIG: Az Igazgatóság folyószabályozási koncepciója a Tisza és a Szamos folyókra
Szamos folyó esetében A Magyarország - Románia INTERREG III/A Phare CBC Program keretében a „Szamos mentén vízen és kétkeréken, árvízvédelem és területfejlesztés Szatmárban” címmel nyert és valósított meg pályázatot a IV. sz. Folyamos Szakaszmérnökség. Az elkészült tervekben meghatározásra kerültek a tervezési feltételek is az alábbiak szerint: A Szamos folyó csengeri szelvényében 1953-2006 között végzett vízhozammérési adatok felhasználásával lett meghatározva az a vízhozam és az ahhoz tartozó vízszintek melyek alapján a minta keresztszelvények meghatározásra kerültek úgy, hogy egy 7-8 dm merülési hajók részére a hajóút biztosítható legyen. A tervezési vízhozamnak, a legkisebb vízhozamú négy hónap (aug., szept., nov., dec.) minimum vízhozamainak átlaga (35,9 m 3 /s) került kiválasztásra. A 36 m 3 /s vízhozamhoz tartozó vízszint a Q/H görbe alapján, -84 cm a Csengeri vízmércénél A további tervezésnél – a számítások ellenőrzését követően – ezekket az értékeket kell figyelembe venni. 4.2. Kisminta kísérletek Mindkét folyó esetében A folyószabályozási tervek elkészítéséhez nyújtanak felülmúlhatatlan segítséget a mozgómedrű hidraulikus kisminta kísérletek, azaz az egyes folyószakaszok áramlástani vizsgálatát lehetővé tevő modellezések. A mederben lejátszódó bonyolult áramlási folyamatok nehézkes, vagy ismeretlen matematikai leírása teszi szükségessé a kisminták építését. A folyószabályozási kisminta kísérletek elsősorban a folyó három meghatározó jellemzőjét vizsgálják. Úgy, mint: – vízszintalakulások (duzzasztás, vagy vízszintsüllyedés a műszaki beavatkozások hatására, árvízszintek alakulása) – sebességeloszlások, áramlási képek (művek hatása az áramlási képre) – mederváltozások (művek, kotrások stb. hatása) A folyószabályozási kisminta kísérletek egyik legnagyobb jelentősége abból áll, hogy a modellben a hidraulikai és mederalakulási folyamatok sokkal gyorsabban mennek végbe, mint a valóságban. Így az egyes folyószabályozási beavatkozások hatása gyorsan és az építési költség töredékéből ellenőrizhető. Az eddigi tapasztalatok szerint a kisminta kísérleti telepen készült mozgómedrű hidraulikus kisminta kísérletek eredményei jól modellezik a megépített műveknek a folyóra vonatkozó hatásait. Célként kell megfogalmazni az ez idáig kimaradt folyószakasz: Szalóka és Vásárosnamény közötti folyószakasz kisminta kísérletekkel való modellezését. Tisza folyó esetében A jelenlegi állapot szerint az igazgatóság kezelésében lévő 201,1 km hosszú folyószakaszból mintegy 126 km-es (63%) szakasz van modellezve. Szamos folyó esetében A jelenlegi állapot szerint az igazgatóság kezelésében lévő 50 km hosszú folyószakaszból mintegy 13 km-es (26%) szakasz van modellezve az alábbiak szerint: 6
