A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

3. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - Dávid Zoltán, Seres István, FETIKÖVIZIG: Az Igazgatóság folyószabályozási koncepciója a Tisza és a Szamos folyókra

elfogadja az 1981. évben VITUKI I. Vízrajzi Intézete által elkészített „Alapadatok és alapelvek a Tisza magyarországi szakasza általános szabályozási tervéhez” című kiadványt. Nem számolja újra a hidrológiai, hidraulikai jellemzőket (vízállás-, vízhozam jellemzők, esés és érdességi viszonyok, szabályozási vízszintek, kanyarulati viszonyok, stb.) és nem ismételjük meg az abban foglalt alapadatokra vonatkozó leírásokat sem. Szamos folyó esetében A Szamos legfiatalabb mederfejlődésének vizsgálatánál nem egészen 200 évvel ezelőtről vannak többé-kevésbe megbízható adataink Az első ilyen vonatkozásban használható térkép 1775-ben készült Szuchodolszky Gáspár felvétele alapján, az utolsó publikált térkép, pedig a VITUKI 1961-es vízrajzi felvétele volt. A fentiekben már megemlített „Vizgazdálkodási Adatgyűjtemény” folyószabályozással foglalkozó fejezete foglalkozik részletesen „A Szamos folyó magyarországi szakaszának folyószabályozási kérdései”-vel A tervezés szempontjából szükséges mértékadó (mederképző) vízállások és vízhozamok meghatározása, mintakeresztszelvények méretezése 2007. évben a Magyarország - Románia INTERREG III/A Phare CBC Programon belül a „Szamos mentén, vízen és kétkeréken, árvízvédelem és területfejlesztés Szatmárban” című pályázat keretében készült el. 2.1. A folyógazdálkodásról Mindkét folyó esetében azonosan A Magyar Köztársaság kormánya a 2014/2000. határozatában arról döntött, hogy a folyóvölgyek problémái integrált folyógazdálkodás keretében kerüljenek megoldásra. A folyógazdálkodás elveinek kidolgozása 1998-ban kezdődött meg, amikor a KHVM megrendelésére elkészült az első vitaanyag, majd a folyógazdálkodás tematikájának és módszertanának kézirata. Időközben a kormány a tiszai árvizek problémája miatt életre hívta a Folyógazdálkodási Tárcaközi Bizottságot, amely rendszeres beszámolók alapján felügyeli a folyógazdálkodással kapcsolatos munkákat is. A folyógazdálkodás legfontosabb feladata, hogy a kialakult településszerkezet mellett biztosítsa a vízgazdálkodási és természetvédelmi feladatok ellátásához szükséges területeket, a harmonizált területhasználatot: az árvizek levezetésének területi feltételei éppúgy, mint az ökológiai folyosók helyét. Az így egyeztetett területhasználatnak kell meghatároznia a fejlesztések további irányát, amely a vonatkozó rendezési terven keresztül érhető el. A folyó mentén a fenntartható fejlődés csak így biztosítható. A folyógazdálkodási terv alapja a folyószabályozási koncepció. 2.2. A folyószakasz múltja, jellemző adatok Mindkét folyó esetében azonosan Ez a fejezet bemutatja a folyók múltját, a jelenkori állapotok kialakulásának történetét. Tartalmazza az alapvetően jellemző vízjárási adatokat, valamint csoportosítja az egyes folyószakaszokat és ismerteti azok műszaki paramétereit. 3